31231. lajstromszámú szabadalom • Hangjegyrendszer és hozzávaló billentyűkeret

13. ábrán a névdeszkának és mutatólemeznek elölnézete, a 14. ábrán az átállítórúdnak módosított kiviteli alakja, a 15. ábrán az egyik billentyű metszete, a 16. ábrán pedig utóbbinak fölülnézete látható. A 17. ábrán az egykulcsos vonalrendszernek egy oktávja a benne tartalmazott 12 hangjeggyel van nagyobbított léptékben föltüntetve, mely hangjegyek közül mindegyik egy különleges helyzetben van. A 18. ábrán egy száintábla látható, mely a tanításnál segédeszközül szolgál, oly czélból, hogy azon rezgéseket, melyek a 12 hangnak egy oktávban a középső c fölött megfelelnek, kiszámíthassuk. A 19. ábra a rezgéseknek azon számát mutatja, mely a vonalrendszernek miuden negyed oktávjában az alsó álláshoz szükséges. A 20. ábra egy c7 — cl O-ig terjedő három oktávval bíró vonalrendszernek minden negyed oktávjának legalsó állásához szükséges rezgések számát ábrázolja. A 21. ábrán látható, hogy miképen kell a c azaz c8 állását a középső, fölső és alsó oktávban megadni. A 22. ábrán tizenkét egy vízszintes sorban fekvő térrel bíró vonalrendszer van bemutatva, mely a szokásos módon három oktávát foglal magában. A 23., 24., 25. ábrákon a hangjegyeknek azon jelei láthatók, melyek akkor használtatnak, ha azok határolt fölületek által adatnak vissza. A 23. ábrán ugyanis a hangjegyeknek oly sora van b mutatva, melyeknek fölülete egyenes vonalak által van határolva. A 21. ábrán föltüntetett hangjegyek a 23. ábrán látható hangjegyeknek többszörösei. A 25. ábrán a hangjegyeket jelző fölületek görbe vonalakkal vannak határolva. A 26. ábrán pedig a föltüntetett hangjegyek a 25. ábrán látható hangjegyeknek többszöröseit képezik. A 27. ábrán jelen új vonalrendszernek az új jelzéssel való egyesítése futamokban látható. A 28. ábrán hangjegyek helyett számok vannak alkalmazva, melyek a vonalrendszer alatt egy egyenes vonalban vannak írva. A 29. ábrán egy a szokásos hangjegyrendszerben írt dallam látható, míg a 31., 32., 33. és 34. ábrákon ugyanezen dallam jelen új hangjegyrendszerben van visszaadva. A 30. ábrán ezen dallam úgy van leírva, hogy abból a hangjegyeknek abszolút hangmagassága látható és a hangjegyek határolt fölületek által vannak jelölve. A 33. ábrán ezen dallam számokkal van leírva. A 31. ábrán a dallam úgy van föltüntetve, hogy a hangjegy magassága a zérusra vonatkoztatva van bemutatva, a mely úgy választatik, hogy az valamelyik abszolút hangmagassággal összeesik. Ugyanezen ábrán továbbá a hangjegyek határolt fölületekkel vannak jelölve, míg a 34. ábrán épp úgy, mint a 33. ábrán a hangjegyek számokkal vannak jelölve. Végül a 32. ábrán a hangjegyek épen úgy vannak föltüntetve, mint a hogy az közönséges három oktávás vonalrendszernál szokásos. Az egykulcs-billentyűkeret tetszőleges nagyságú lehet. A keret egy sor billentyűt foglal magában, melyek czélszerűen egyenlő alakkal, nagysággal és színnel bírnak és melyek egy cs ugyanazon síkban feküsznek, úgy hogy a rendes kissé kiugró fekete billentyűk elmaradnak. Mindegyik billentyű két egymás fölött fekvő (b— bl) részből áll. Az alsó billentyűrészek aszolásos módon vannak a hangszerbe beillesztve, és fölső oldalukon a hasítékokkal ellátott (c) toldatokkal vannak ellátva. A fölső billentyűrészek az alsókon előre és hátra elmozgathatok, amikor is a két billentyűrészt peczkek tartják össze, melyek a (c) toldatok hasítékain mennek keresztül. A fölső billentyűrészek mozgatását a (d) átállító rúddal eszközöljük, mely a billentyűkeret hátsó oldalán van ágyazva. A (d) rúd alsó felén (e) fogakkal van ellátva, melyekbe a fölső billentyűrészeken alkalmazott (f) fogak kapaszkodí nak. A fogaknak egymástóli távola oly nagy, hogy azok valamely hangnem oktáváinak