31121. lajstromszámú szabadalom • Nagy kompresszióval dolgozó explóziós gép
dugattyúszerűen megvastagított résszel bír. A találmány tehát ezen szempontból általában úgy tekinthető, mintha az egy motorra vonatkoznék, melynek dugattyúja ki van egyensúlyozva, és pedig azáltal, hogy a gázkeverék komprimálására, vagy pedig közvetlenül a már komprimált gáz fölvételére szolgáló két kamra között szabadon ide-oda mozog. Ennek megfelelően a dugattyú minden erőbehatástól teljesen független, föltéve, hogy ezen erőket nem a váltakozva és egymást követve föllépő kompresszió, explózió és azon ellenállás hozza létre, melyet a gép által kifejtett hasznos munka, pl. a lyuk fúrása stb. támaszt. Jól ismert tény, hogy valamely gázgépben a gázkeverék exploziója által létesített erő többé vagy kevésbé arányos azon gázmennyiség kompressziójának mértékével, mely az exploziót megelőzőleg a dugattyú mögött foglalt helyet és hogy gyakorlatilag véve, nincs az a kompresszió-fok, mely a gáz rugóerejének (rugalmasságának) csökkenését idézhetné elő. Tény továbbá az is, hogy minél nagyobb az időtartam és minél nagyobb a gázkeverék kompressziója közvetlenül a meggyújtás után, de az explózió előtt, annál tökéletesebb az elégés, annál csekélyebb a kisugárzásból keletkező veszteség és annál nagyobb az effektív erő, mely a dugattyú előretolását előidézi akkor, ha az explózió bekövetkezett. A gép továbbá rendkívül egyszerű szerkezetével a lehető legnagyobb tartósságot, kényelmes kezelhetőséget és üzem közben való könnyű megfigyelhetőséget egyesít. Fontos továbbá, hogy a gépen szelepek, melyek tudvalevőleg könnyen fönnakadnak, vagy valamely más okból fölmondják a szolgálatot, nincsenek alkalmazva. Továbbá gondoskova van a jelen gépnél úgy a dugattyúk, mint a fúró-vezeték folytonos és tökéletes kenéséről is. Hogy a gépet egyszerűsítsük és megrekedését a lehetőség szerint meggátoljuk és hogy a gép megindulását megkönnyítsük, mindegyik explozió-kamrát egy kompressziókamrából tápláljuk és pedig egy exploziókamra dugattyújának hatása által. A dugattyúk e mellett változó lökettel bírnak és maguk zárják el a gáz be- és kivezetésére szolgáló nyílásokat. A mellékelt rajzok a találmány tárgyát képező gép néhány kiviteli alakját ábrázolják, és pedig a hengereknek ugy tandem-, mint párhuzamosan egymás mellett való elrendezésével. Az I—III. ábrák a gépet tandem-elrendezésben mutatják különböző összeállításban és különböző czélókra való alkalmazásban, és pedig: I. ábra a gépet álló helyzetben, háromlábú állványra szerelve mutatja függélyes, ütéssel dolgozó fúrógép gyanánt való alkalmazásában, II. ábra ugyanezen fúrógépet vízszintes helyzetben, egy oszlopra erősítve ábx-ázolja, míg a III. ábra a gépet pöröly gyanánt való alkalmazásában mutatja, IV. ábra egy hátulsó kompresszióval dolgozó egyszerű tandem-gépet ábrázol az V. ábra IV—IV középvonala mentén vett hosszmetszetben, mely gép számtalan czélra alkalmazható és rendkívül alkalmas, pl. kőzetfúrógép gyanánt való használatra. Az ábra a dugattyú és ezzel együtt a fúró forgatására szolgáló szerkezetet, úgyszintén a csúszó pályát is mutatja, melyen az egész gépet egy kézi forgattyú és csavarorsó segélyével hosszában el lehet tolni. Ez ábrán továbbá egy elektromos gyújtó berendezés van vázlatosan föltüntetve, míg az erőátviteli elemet, tehát itt a fúrót, a dugattyú közvetlen meghosszabbítása képezi, V. ábra a gépnek a IV. ábra V—V vonala mentén vett hosszmetszete, VI—X. ábrák keresztmetszetek, melyek a IV. ábrában megfelelő VI—X számokkal vannak megjelölve. A metszési síkokat jelölő számok mellett kis nyilak vannak rajzolva, melyek azon irányokat jelölik, melyekben az egyes metszetek tekintendők. E mellett a VI. ábra a IV. ábrán látható, elektromos úton működő gyújtószerkezet helyett, pl. egy izzás útján működő gyújtószerkezetet tüntet föl. A VII. ábra egy gázkivezető csatornát mutat. A VIII. és IX.