31079. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gáz előállítására

összekötve, mely alul a (6) csövön át közvetlenül a (9) kürtővel közlekedik. A (13) csövek a generátort ugyanoly módon veszik körül, mint az előbbi foganatosítási alakoknál. A légerőmelegítő, a víaelőmelegítő és a hőakkumuláló kamrák itt el vannak hagyva. A vízgőzt az égési anyagoszlop fölött vezetjük be és a vízgázt lefelé fejlesztjük. Ennek következtében a vízgáznak tetemes hője nem járul hozzá a frissen beadagolt égési anyag desztillácziójához. Ezenfölül a vízgáz nem is állíttatik elő a desztillácziós gázzal egyidejűleg, mint az előbbi foganatosítási alakoknál. Következésképen a gázfej lesztss ugyanazon idő alatt kisebb, mint az előbbi foganatosítási alakoknál, melyeknél a két égési anyagcszlop egyidejűleg van üzemben. Másrészt pedig a vízgázfejlesztés lefelé történvén, a vízgáz a generátor alján távozik, a hol a hőfok sokkal intenzivebb, mint a generátor fölső részében. A gőzöjgés és keringtetés egyidejű foganatosításának más előnye abban áll, hogy a vízgőz a gőzfejlesztőben épen akkor fejlesztetik, midőn az a vízgáz előállítására hasznosíttatik. Világos, hogy ha csak a hőnek a gőzfejlesztőbe való juttatása a fejlesztett gőz fölhasználásával egyidejűleg nem történik, a gőznyomás folytonos ingadozásoknak van alávetve. E szerint két generátornak alkalmazása úgy a teljesítmény, mint az üzem gazdasága és czélszerűsége srempontjából igen ajánlatos. Az egyszerűbb berendezés többi részeinek működése az előbbiek alapján könnyen megérthető. Egyéb előnyökön kívül, a jelen találmány még a következők által tűnik ki. A gazométer a berendezésnek részét alkotja és ennek következtében a berendezés összes részeiben mindig a gazométsr nyomása uralkodik, úgy hogy sehol vákuum nem képződhetik és a küllevegő sem igyekszik valamely részbe beszivárogni. A kész gáznak a keringésben lévő gáztól való elkülönítésére szelep nem szükségeltetik. A hőakkumulátor az előfúvásnál eltávozni igyekvő hő visszatartására szolgál és nem alkalmaztatok a vízgáz-reakczióhoz szükséges hő fölhalmozására, hanem csak a friss égési anyag desztillálására és gőzfejlesztésre. Ennek következtében a hoakkumulátortnem kell oly nagyra méretezni, mint midőn az hosszabb vízgőz-reakczióhoz szükséges hő fölhalmazísára szükséges hő alkalmaztatnék. Minthogy a fúvó a gázt a gazométerből szívja, a hőakkumulátornak hideg vége nem igen hevíttetik föl. A generátorból a hőakkumulátorba áramoló és a hőakkumulátort fölhevítő gáznak térfogata kisebb lévén, mint az ellenkező irányban a hőakkumulátoron átvonuló gáznak térfogata, a hőnek a hőakkumulátor hideg végétől annak meleg vége felé való átvitele nagyobb, mint az ellenkező irányban. Minthogy az égési anyagoszlopokon át lefelé semmi oxygén nem áramoltatik, az égési anyagoszlop fölső részében hamú nem is képződik, hanem a hamú és salak csak a generátor alsó részében gyűlik össze, a honnan az könynyen eltávolítható. A vízgázfejlesztés oly generátorban történik, melyben vízgőz-atmoszféra tartható fönn, úgy hogy az izzó égési anyagoszlop üregei teljesen ki vannak töltve vízgőzzel és ennek következtében a gőznek az égési anyagoszlopon keresztül való, aránylag lassú átvonulása az időelemnek a fölbontásban tényező gyanánt való szereplését teszi lehetővé. Az átvitt vízgáz hője szintén hozzájárul a szén desztillácziójához, mivel a gáz a generátorból igen nagy hőfokkal távozik és a hőakkumulátorból jövő gázárammal összekeveredve, ennek nemcsak térfogatát, hanem hőjét is növeli. A vízgáz-reakczióhoz és a berendezés működtetéséhez szükséges vízgőz oly gőzfejlesztőben állíttatik elő, mely a keringő gázáram által fűttetik, a mikor is a fejlesztett vízgőz mennyisége teljesen tetszésünk szerint szabályozható. Ha túlságosan sok vízgőz fejlesztetik, akkor több égési anyagot adagolunk, vagy pedig a keringő gázáram térfogatát csökkentjük. Ha pedig kevés vízgőz fejlődik, akkor ennek ellenkezőjét tesszük. A szénhydrogének, gázok, a kátrány stb., melyek a frissen adagolt szén desztillácziójából erednek, a fölhevített égési anyagoszlopon