31079. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gáz előállítására

való áthaladásnál fölbontatnak hydrogénre és szénre. A szabad pikkelyes szén kisebbnagyobb mérvben magában az égési anyagoszlopban rakódik le és habár egy igen csekély része a gáz által a gőzfejlesztőn keresztül a gazométerbe vitetik, azért a hőakkumulátorba semmi seim juthat. Az égési anyagoszlopban lerakodó szabad, pikkelyes szén gyakran összesül és ez által csökkenti a keringtetéssel szemben az ellenállást, de a generátor alsó részébe való fúvatással ezen szén elfogyasztható és egyidejűleg a fúvatásnak fölfelé irányuló hatása az égési anyagoszlopot meglazítja. A fúvatás mindig fölfelé történvén, a fúvatásnak és a nyomásnak nem kell épen rendkívül erősnek, illetőleg nagynak lennie. A gázáram keringtetésére szükséges munkakifejtés aránylag kicsi annál is inkább, mivel a gázáramnak csupán egy égési anyagoszlopon kell keresztülhatolnia és térfogatának csak olyannak kell lennie, hogy a szén desztillácziójához és a gőzfejlesztéshez szükséges kellő hőt szóigáltassa. A vízgáz már több hőt követel meg, mint a desztilláczió. A gázfejlesztésnek ezen módja e szerint sokkal kisebb áramot tesz szükségessé, mintha mindkét reakczióhoz a hőt a keringő gázáramnak kellene szolgáltatni. A szükséges tűzszelepek csak a generátorok és a gőzfejlesztők között vannak elrendezve, a generátorok és a hőakkumulátor között azonban ilyen szelepre nincsen szükség; a generátorokat tehát itt úgy tekinthetjük, mint a hőakkumulátor külső tűzkamráit. Minthogy az áramba levegőt nem kell bevezetni, hanem csupán az égési anyagoszlopba, a robbanás veszélye nem forog fönn, annál is inkább, mivel az egész berendezés, mint már említettük, mindig nyomás alatt áll. A berendezés teljesítménye nem függ a hőakkumulátor hatásfokától. Hosszú vízgáz-reakczió és az ezzel járó nagy hőfölhalmozás, mint a milyenről akkor van szó, ha az áramnak a. vízgázreakczióhoz szükséges hőt kell szállítania, a jelen találmánynál nincsen kontemplálva. A fölhalmozott hő itt azon hő, mely a szokásos vízgázeljárásoknál vagy elvonatik, vagy pedig a vízgáz karburálásánál bizonyos nehéz szénhydrogéneknek fölbontására használtatik. Ezen hőnek a szén desztillálására való alkalmazása a jelen találmány egy ; igen fontos, új műszaki hatással járó jellemző részét képezi. A leírt berendezés porított szén alkalmazására van tervezve. Ennek következtében a generátorokban laza, lágy égési anyagoszlioppal van dolgunk, j melyben a piszkáló szerszám könnyen be-I nyomható; következésképen komplikált piszj káló szerkezetek helyett egy kis ide-oda | járó piszkáló vas alkalmazható, mely csak időnként van a tűzben és ha az égési anyagoszlopból kiemeltetik, a fölhevített gázok pályájából eltávolítható, miáltal a hűtésére j szükségelt vízmennyiség és a működtetésére szükséges erő igen kicsiny. A porított szén a fölhevített keringő gázáramba hullva, gyorsabban kokszolható, mint nagyobb darabok, mivel a kokszolás szükségképen a fölületről befelé fokozatosan halad előre; következésképen ugyanazon szénmennyiség gyorsabban kokszolható porított alakban, mint darabokban. Ezen a kokszolásnak időeleme igen fontos tényező a berendezés teljesítményére nézve. A jelen találmánynál a koksz vagy antraczit alkalmazása igen nagy előnyöket nyújt, annál is inkább, mivel az előfúvatáshoz használt hő gazdaságos módon fölhalmozta-I tik, a friss adagolás fölhevítésére haszno! síttatik és ezután a vízgázreakczió által lehűtött égési anyagoszlop fölhevítésére alkalmaztatik. Mindazonáltal a berendezés különösen zsugorodó szén számára alkalmas. Vannak ezenkívül más előnyök is, melyekkel a berendezés bír; az említettek azonban a legfontosabbak. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Berendezés gáz előállítására, jellemezve egy hőakkumulátor, egy gázgenerátor, egy gőzfejlesztő és egy fúvó által, melyek egymással össze vannak kötve és akként elrendezve, hogy a generátorban generátorgáz fejleszthető, mely ahőak-