31079. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gáz előállítására
— 4 — réke és mely a benne tartalmazott csekély százaléknyi C02-től eltekintve, csupa éghető alkatrészekből áll. Bizonyos czélokra előnyös adott mennyiségű szénből kisebb kalorifikus értékkel bíró, de nagyobb menynyiségű gázt előállítani. Ezen czélból a gőznek az égési anyagoszlopon való átvezetésével egyidejűleg a (10) fúvó segélyé- j vei levegőt is fúvatunk a generátorba. A ^ keletkező gázkeverék ekkor generátorgáz- j nak; vízgáznak és desztillácziós gáznak ke- ; veréke lesz. Ezen gázkeveréknek kalorifi- ! kus értéke a benne tartalmazott, az égési gáztól származó nitrogén mennyiségének megfelelően kisebb lesz; a nitrogén menynyisége természetesen arányos a generátorgáz mennyiségével. A mint az előzőkből kitűnik, a jelen találmány szerint zsugorodó szénből a generátorgáz és vízgáz kalorifikus értékei között bármely kalorifikus értékkel bíró gázt állíthatunk elő, mely egyidejűleg a szénnek illó alkatrészeiből átalakított állandó gázokat is tartalmazza. A gyakorlatban azt találtuk, hogy midőn finom bitumenes szenet alkalmazunk, az égési anyagoszlop természete azon kokszolás mérvétől függ, melynek a szénrészecskék alávettetnek. Más szavakkal, midőn az akkumulátorból a generátorba átszármaztatott hő mennyisége az adagolt szén menynyiségéhez képest igen nagy, akkor a szénrészecskék tökéletesen kokszoltatnak és a keletkező égési anyagréteg igen finom granulált és pikkelyes -szabad szén által képeztetik. Ha a szénadagokat a gázáramnak ugyanoly erőssége mellett nagyobbítjuk, akkor a kokszolás nem oly tökéletes és a szénrészecskék egymáshoz tapadva, könnyű, likacsos, szivacsszerű kokszdarabokat fognak alkotni. E szerint az égési anyagoszlop természetét tetszésünk szerint szabályozhatjuk. Az égési anyag adott nagyságú adagainak desztillálásához szükséges hőt szállító gáznak térfogata az ezen égési anyagban tartalmazott illó anyag mennyiségétől függ. így például 50% illó anyagot tartalmazó szénből a gázoknak kihajtására több hőre van szükségünk, mint 25% illó anyagot tartalmazó szénből a gáznak ugyanazon idő alatt való kihajtására. Ha tehát a második esetben a gőzfejlesztőn átszállított hő épen elegendő a berendezés üzeméhez szükséges vízgőz fejlesztésére, az első esetben fölös mennyiségű vízgőz fejlesztetnék. A fölös vízgőzfejlesztéssel járó veszteség elkerülése czéljából a berendezést a 3. és 4. ábrákban föltüntetett módon foganatosítjuk. Ezen foganatosítási alak csak annyiban tér el az 1. és 2. ábrákban föltüntetett berendezéstől, hogy itt a generátorok és a gőzfejlesztő közé a (42 43) hőakkumuláló kamrák vannak igtatva, melyek szokásos módon tűzálló téglákkal vannak kitöltve. Ezen téglák a gázoktól, miközben ezek az egyik generátortól a gőzfejlesztőhöz áramolnak, bizonyos hőmennyiséget vonnak el és ez által a gázok hőfokát és ennek következtében a fejlesztett vízgőz mennyiségét csökkentik. Egyidejűleg a másik kamra túlhevítő gyanánt szerepel, a mennyiben a másik vízgázt fejlesztő generátorba vezetett vízgőzt túlhevíti. Előbb már említettük, hogy a kátrány és a nehéz szénhydrogéngőzök fölbontásakor több-kevesebb szabad pikkelyes szén válik ki. Ezen szabad szénnek egy részét a gáz az égési anyagosz'.opon át magával ragadja; ezenkívül a gáz kevés mennyiségű finom hamut is visz magával. A (42 43) kamrák már most a gáz által ily módon magával ragadott szénnek és hamunak egy részét visszatartják, tehát egyszersmind porgyűjtők gyanánt is szolgálnak, mely czélból azokat tisztító nyílásokkal látjuk el. Ezenkívül a (10) fúvótól ezen kamrákba ágazó (44) csövek segélyével gondoskodva van arról, hogy a kamrákban összegyűlő szenet elégetni lehessen. Ezen összeköttetést továbbá arra is használhatjuk föl, hogy túlhevített levegőt alkalmazhassunk a generátorok előfúvatására, ha ez ajánlatés volna. Az 5. és 6. ábrákban a berendezésnek egy egyszerűsített foganatosítási alakja van föltüntetve. Itt csupán az (1) generátor van elrendezve, melynek fölső része az (5) csövön keresztül a (4) akkumulátorral van
