31079. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gáz előállítására
- 3 — most- a (30) fúvó által a (4) akkumulátorba nyomatnak, melyben azok erősen fölhevíttetnek. Az akkumulátorból a gázok az (5) csövön keresztül a (2) generátorba hajtatnak és ennek égési anyagoszlopán át lefelé áramolva, a (18) nyíláson és a (21) csövön át a (23) gőzfejlesztőbe jutnak, melyben gőzt fejlesztenek. A fejlesztett gőzt már most a (41) csövön át az (1) generátorba bocsátjuk, mely izzó kokszot tartalmaz. Ezen generátorban tehát vízgázt fejlesztetik. Ezen vízgáz az (1) generátor égési anyagoszlopán fölszáll a fúvó által keringésben tartott gázokkal összekeverődik. Ezután a (39) tölcséren keresztül alkalmas finomságig fölaprított szenet adagolunk a (2) generátorba, melyen az akkumulátorból jövő, erősen fölhevített gázáram áramlik át, minek következtében minden szénrészecske rögtön kokkszá alakíttatik. Az e közben ezen kokszolásnál fejlődő gázok a keringésben lévő gáz mennyiségét növelik és ezen gázzal együtt a (2) generátor égési anyagoszlopán keresztül lefelé vonulnak. Az égési anyagoszlopban a nehezebb szénhydrcgének fölbomlanak, még pedig a kátrány és a gőzök hydrogénre, methan (CH4)-ra és szabad szénre bomlanak föl. A (CH4)nek bizonyos százaléka szintén fölbontatik hydrogénre és szabad szénre, a mikor is ezen fölbontás mennyisége a hőmérséktől és az égési anyagoszlop magasságától függ. A (2) generátor alján távozó gáz tehát kevert gáz, mely a szénnek összes illó részeiből, a vízgőz által az (1) generátorban fejlesztett vízgáztól és a keringő gázáramból áll. A mint a gáz mennyisége növekedik, a (28) gazométer harangja megemelkedik. Mihelyt az (1) generátor hőfoka a vízgáz gazdaságos fejlesztését lehetővé tevő hőfok alá sülyed, a vízgőz bevezetését félbeszakítjuk, a (19) szelepet nyitjuk és a (20) szelepet zárjuk. A (2) generátor az első műveletet képező előfúvatás folytán ekkor még mindig nagy hőfokkal bír, anynyival is inkább, mivel a szén desztillálására szolgáló hőt az akkumulátor szolgáltatta. A vízgőzt már most a (2) generátorba vezetjük és az (1) generátort szénnel tápláljuk, melyben ez az akkumulátorból a gázáram által bevezetett hő által desztilláltatik. Ha ily módon a gázfejlesztő műveletét addig folytatjuk, hogy mindkét ; generátor hőfoka a gazdaságos üzem hő! foka alá sülyed, akkor a vízgőzbevezetést félbeszakítjuk, a (30) fúvót megállítjuk, a szénadagolást beszüntetjük és a (19 22) szelepeket zárjuk. Az akkumulátor teljesen meg lévén töltve gázzal, előnyös ezen gázt fölfogni. Ezen czélból a (30) fúvó'(36) leágazási szelepét megnyitjuk és a (10) fúvót elindítjuk. Az ekként elpállított generátorgáz a (4) akkumulátorban maga előtt kihajtja a vízgázt és ha a vízgáz az akkumulátorból teljesen ki van hajtva, akkor a (7) szelepet nyitjuk és a (34) szelepet zárjuk. Erre a két generátort a már leírt módon újból izzásba hozzuk és az akkumulátort, mint előbb, erősen fölhevítjük. A (36) leágazási szelep még a keringtetés szabályozására is szolgál. Ugyanis a fúvó minden fordulata közben bizonyos meghatározott mennyiségű gázt hoz mozgásba. Ha tehát a (36) szelepet teljesen nyitjuk, akkor a fúvó a (31) csövekben áramlást, illetőleg nyomást nem létesíthet. Ha azonban a (36) szelepet csak részben nyitjuk meg, akkor a fúvóhoz vezető csőben megfelelő gyönge áramlás hozatik létre, ha pedig a (36) szelep teljesen zárva van, akkor a (31) és (33) csövekben a fúvó teljes teljesítményének megfelelő áramlás keletkezik. A (36) szelep e szerint igen fontos rendeltetéssel bír, a mennyiben segélyével a keringtetést bármikor szabályozhatjuk, vagyis bizonyos határok között növelhetjük vagy csökkenthetjük. Magától értetődik azonban, hogy ezen szabályozást csak a berendezésben lévő gázokra gyakorolhatjuk, nem pedig a kívülről beszívott levegőre, a mennyiben a generátorok fölhevítésére szolgáló levegőt a (10) fúvó szolgáltatja. A mint az előzőkből kitűnik, az összes műveletek teljes biztonsággal és tökéletesen foganatosíttatnak. A leírt módon oly gázt állítunk elő, mely vízgáznak és desztillácziós gáznak ke ve-