31043. lajstromszámú szabadalom • Rotácziós gép

gattyú egyik végén (a6) a gőzbevezető nyílás, akkor az ugyanazon oldalon lévő (a7) nyílás zárva van s a dugattyú másik végén lesz a kiömlő nyílás, mint később megértjük. Az (E) gőzelosztó és kormányzó henger az (a6) és (a7) nyílásokkal összhangban működik. Ha az (A) henger egyik végén gőz ömlik be, az (E) gőzelosztó henger födele a dugattyúhenger ezen végéhez záródik és' ekkor a dugattyú ezen végén lévő (a7) nyílást elzárja, míg az (a6) nyíláson és a gőzelosztó födelének (e3) ívalakú nyílásán keresztül gőz fog beömleni. Az (E) gőzelosztó hengernek másik végén lévő födele a dugattyúnak illető végétől elmozdul és itt az ívalakú (a7) nyílásokat nyitja, úgy hogy ezeken az (A') dugattyúhenger által kihasznált gőz kiléphet. Mindegyik (e3) nyílásnak oly hosszúnak és oly bőnek kell lennie, hogy a gőznek a bordák közti menetekbe való ömlése a legelőnyösebben történjék. Mint már említve volt, az (E) gőzelosztó nak födelei azaz (el) és (e2) végdarabjai vannak, melyeknek egyenletesen elosztott ívalakú (e3) nyílásai a dugattyúnak (a6) ívalakú nyílásaival közlekedhetnek. Az (E) elosztó (e3) nyílásai szolgálnak tehát a gőzelosztás czéljaira. A gőzelosztó végdarabjai a gőznek a henger egyik végén való bevezetésekor a dugattyúhenger homlokfölületéhez simulva, az e végén levő (a7) kieresztő nyílásokat födik és a dugattyú másik végén lévő (a7) nyílásokat nyitják. Az (a7) nyílások alakítása olyan, hogy irányuk a csavarmenetes bordák közti menetek irányától eltérő, azon czélből, hogy így a gőz kilépésekor föllépő reakczióerő is kihasználható legyen. Mint már mondva volt, az (E) gőzelosztó részei az (e) hengeres köpeny és az ebbe szilárdan alkalmazott (el, e2) végdarabok. Az (e) köpeny az (A') dugattyú (A) henger közt elmozdítható és az (el) és (e2) részeken túlérő nyúlvánnyal bír, mely a külső henger és a hengerfödél közt kiképezett (a8) gyűrűalakú mélyedésbe hatol. Az (el, e2) végdarabok a hengerf'ödelek (a3) agyaihoz illeszkedő (e4) köralakú karimákkal van- ' nak ellátva, melyek a hengerfödelekben kiképezett (a5) mélyedésekbe hatolnak. Az (e4) karimák előnyösen az (el, e2) végdarabokkal összefüggőleg vannak készítve és az utóbbiak az (e) köpenybe csavarmenetek segítségével vannak beerősítve, a mint ezt a 11. ábrán láthatni. Czélszerű az egyik henger (E) elosztóját a másikéval összefüggésbe hozni. Mindhárom henger elosztói így egymással összefüggően vannak bemutatva. Az (A) és (B) hengerek (E) elosztói közti összefüggést (e5) rúd (1. ábra) létesíti, mely tömítőszelenezén halad át és (e7) fogazott részével az (e9) állványra szerelt (e8) fogaskerékkel kapcsolódik; utóbbi és az (el 1) rúd (e 10) fogazott részével is kapcsolódik, mely rúd a (B) henger (E) elosztójához van erősítve és egy alkalmas tömítőszelenezén halad át. A (B) és (C) henger (E) elosztói hasonlókép vannak összekötve s ez az összeköttetés a (B) henger (E) elosztójától kinyúló ós (el4) tömítőszelenezén áthaladó (elö) fogazással ellátott (el3) rúdból, az (el7) tartóra szerelt (el6) fogaskerékből, az ugyancsak az (el 7) tartóra szerelt (el8) fogaskerékből és az (el9) fogazással ellátott (e20) rúdból áll, mely (e21) tömítőszelenezén áthaladva (C) henger (E) elosztójával függ össze. Valamennyi (E) elosztó összekötő rudazata közös emelővel lehet kapcsolatban az (A) és (B) hengereken kívül oly czélból, hogy a gép kívülről kormányozható legyen. A gőzellátás az (P) csőből az (F'j és (F2) csőágakon át történik, melyekbe az (fl) és (f2) szelepek vannak iktatva. E szelepek egyikének nyitásakor s másiknak egyidejű elzárásakor a gőz az (A) henger egyik végén ömölhet be. Az 1. ábrán úgy van föltüntetve, hogy a gőz az (Fl) csövön az (A) henger jobboldali végén áramol be. Bármely végén is ömlik be a gőz a henger belsejébe, mindenekelőtt az (E) elosztóhengerre fog hatni és azt hosszant elmozgatja s csak aztán hatol be a gőz az (e3) nyílásokon át a csavaralakú csatornákba. Az (A) hengeren az (a9) és (alO) kiömlő nyílások mindkét végétől egyforma távolságban foglalnak helyet. Az (E) gőzelosztó-