31043. lajstromszámú szabadalom • Rotácziós gép

— 4 -nak (e) köpenye hasonlóképen (e22) és (e23) nyílásokkal bír, de ezek nincsenek egymás­tól oly távolra, mint az (a9) és (a 10) kiömlő nyílások, minek folytán, ha egyikök az (a9, a 10) nyílásokkal összeesik, a másik ezektől eltérő helyen van. Ha (E) elosztó egyik­irányba mozog, pl. balfelé, a mint az 1. áb­rán látható, ennek (e22) nyílása egybe fog esni az (A) henger (a9) kiömlő nyílásával és a gőzkiömlést ez utóbbin eszközli. Egy­idejűleg az (E) elosztónak (e23) nyílása az (A) henger (a 10) nyílását nem födi s ez az utóbbi nyílás zárva van. Az (E) elosztó el­lenkező mozgásánál a hengernek (a9) nyí­lása fog záródni és a henger (alO) nyílása fog megnyilui. Az (A) henger (a9) kiömlő nyílásától a (G) cső nyúl a (B) henger egyik végéig, míg az (A) henger (alO) kiömlő nyílásától a (Gl) cső vezet a (B) henger másik végé­hez. A (B) henger (a9) kiömlő nyílásától a (G2) cső a (C) henger egyik végéhez, a (B) henger (alO) kiömlő nyílásától pedig a (G3) cső a (C) henger másik végéhez vezet. A (C) henger (a 11) és (al2) kiömlőkkel van ellátva. A gőz belépvén az (A) hengerbe, mint pl. az 1. ábrán a jobboldalon, az (E) elosz­tót a másik oldal felé mozgatja, úgy hogy az elzárja az (Al) dugattyú egyik végén fekvő (a7) ívalakú nyílásokat és megnyitja a dugattyúnak másik végén lévő (a7) ív­alakú nyílásokat. így a gőz behatol a kü­lönböző bordák és betétsorok közé, a du­gattyú tengelyéhez képest csavarvonalban és kígyózó vonalban halad tovább örvény­lés nélkül, míg az (E) elosztó szemközti végdarabja előtti térbe nem ömlik és ebből a (G) csövön át a (B) hengerbe megy, ugyanazon módon működve és végül a (G2) csövön a (C) hengerbe hatol, hol újra elvé­gezve föladatát, vagy a kondenzátorba, vagy a szabadba ömlik. Természetes, hogy a gőz­nek a (B) és (C) hengerekbe való belépé­sekor ezek (E) elosztóinak ép úgy kell el­mozdulniok, mint ez már az (A) hengernél le volt írva. Habár a leírásban csupán gőzről volt szó, természetesen minden egyéb hatóközeg hasz­nálatba jöhet, a nélkül, hogy a találmány lényegén változás történnék. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Rotációs gép, jellemezve hengeres tar­tányban forgó, hengeres dugattyú által, melynek palástfölülétén csavarvonalban haladó bordák csavarvonalalakúan kö­rülmenő tereket alkotnak s e terekbe a bordák közé a hatóközeget hullámosan vezető testek vannak beiktatva, melyek­nek előugró részei veszik föl a ható­nyomást és hozzák a dugattyúhengert forgásba, mi mellett több hengeres tar­tány lehet egymásután oly módon el­rendezve, hogy az egyikben kihasznált gőz a másikba ömlik át s ebben tovább kihasználtatik. 2. Rotációs gép, hengeres tartányban forgó hengeres dugattyúval, melynek palást­fölületén csavarvonalban haladó bordák csavarvonalalakúan körülmenő tereket alkotnak, jellemezve az ezen spirális te­rekbe beiktatott, két sorozat betéttestek által, melyek a hengerfölületekhez si­muló alapfölületekkel s két, a betétek legmagasabb pontján élben kereszteződő, fölső íves fölületekkel bírnak, mi mellett az egyik sorozatbetét a bordák közötti csatornák fenekébe, a másik sorozatbe­tét a bordákat körülvevő henger fölíi­letére simulnak alapfölíileteikkel, míg előugró éleik a közöttük hagyott térbe váltakozva nyúlnak be, vagyis az egyik sorozatbetétjének előugró élével szem­ben a másik sorozat két betétjének vé­gei illeszkednek és így a két sorozat között a hatóközeg hullámos térben halad. 3. Hengeres tartányban forgó hengeres du­gattyúval bíró és ennek bordái között csa­varvonalalakúan körülmenő tereket ha­gyó rotációs gépnél, e terekben betétek­nek vagy eíféle testeknek alkalmazása, melyek a hatóközeget hullámos vonal­ban vezetik és melyek helyzetének biz­tosítására a bordák hornyaiba iüeszkedő vezetőléczek szolgálnak. 4. Hengeres tartányban forgó hengeres du­gattyúval bíró rotációs géphez egy el-

Next

/
Oldalképek
Tartalom