31043. lajstromszámú szabadalom • Rotácziós gép

— 2 — 10. ábrán egy ütközőbetétnek távlati képe látható, a 11. ábra a legkisebb átmérőjű hengernek és részleteinek ábrája, mi mellett némely j részek oldalnézetben, mások különböző síkok szerinti metszetekben tűnnek elő. A találmánybeli gépnek három hengere van s ezek a rajzban (A, B) és (C) betűvel jelölvék; (A) a legkisebb, (C) a legnagyobb és (B) a középnagyságú henger, melyekben (A', B', C') dugattyúhengerek foglalnak helyet. Természetesen lehet ugyanazon gépnél háromnál több vagy kevesebb henger és dugattyú is; legelőnyösebb, ha a hengerek dugattyúi a közös (D) dugattyúrúdra vannak szerelve, melynek ágyazása tetszőleges lehet s mely több részből állhat. A hengereknek választott elrendezésénél a friss gőz a legkisebb hengerbe bocsáttatik, honnan kihasználva a másodikba, végül pedig a harmadikba áramol át. Az (A', B', C') dugattyúk czélszerűen hengeres testtel és (a, b, c) csavarmenetes bordákkal bírnak, melyek között az (a', b', c') ütközőbetétek foglalnak helyet. Előnyös lesz az egyes dugattyúkon a bordák csavarmeneteinek irányát eltérően választani, hogy a (D) dugatytyúrúdat érhető lökéseket a legkisebbre csökkentsük; az egyes dugattyúk csavarmeneteinek görbületei is különbözők lehetnek. A dugattyúk bordáit és betéteit kívül (a2, b2, c2) köpenyek burkolják, melyek a dugattyúknak integráns részei. Az alábbiakban a legkisebb (A) hengert és részleteit ismertetjük, míg a többi henger kiképzése lényegileg ugyanolyan. Az (A) henger alakja a szokásos és végein karimákkal bír; a hengerfödelek szintén a szokásosak és ezeket a henger említett karimáival csavarok kötik össze. Mindegyik henger födelén belül terjedelmes agy van kiképezve, mely czélszerűen köralakú keresztmetszetű. Az (a3) agyak az (A') dugattyú végéig nyúlnak. Az (E) gőzelosztóhengerek a külső (A, B, C) hengerek s a dugattyúhengerek között foglalnak helyet s körmozgásuk nincs, csak hosszanti elmozdulást kölcsönözhetünk nekik. Mint említve volt, a bordák a dugatytyútest körül csavarvonalban haladnak. A közéjük alkalmazott betétek kiképzését s elrendezését legjobban a 10. ábrára való hivatkozással lehet megérteni, melyben a betétek egyikét távlatosan látjuk ábrázolva; ámbár a betéteknek különböző alakjuk lehet, mégis lényegben azok (,i4) tömbökből állanak, melyekre (a5) vezetőléczek vannak erősítve. A tömbök fölül (9. és 10. ábra) két egymással élben kereszteződő fölfelé homorú íves fölülettel határoltatnak, míg alapfölületeik a hengerfölületekhez simulnak. Az egymásután következő betétek széleikkel összeérnek, mint ezt legjobban a 6. és 7. ábrák mutatják. Az egyik betétsorozat a betétek alapfölületeivel a dugattyú testére támaszkodik, míg a másiknak alapföl ületei a dugattyú hengeres (a2) köpenyének belső fölületéhez simulnak; a betétek alapfölületeit a hengerfölületekhez, melyekhez támaszkodnak, czélszerű esetleg szilárdan is megerősíteni. Minden betét működő fölülete két homorú ív alakjában van kiképezve, melyek egy élben találkoznak és a végekkel párhuzamos gerinczet alkotnak; a két sorozat betétei hullámos teret alkotnak, a mennyiben az egyik sorozat betétjének legmagasabb élével szemben a másik sorozat két szomszédos betétjének végei egymással érintkeznek és viszont. A betétek helyzetét a bordák oldalfalainak hornyaiba illő (a5) vezetőléczek biztosítják. A gőz a bordák és betétek közti űrben a betétek előugró részeire hatva, szerepét minden káros örvénylés nélkül betölti; a betétek s ezek közt előálló menetek a dugattyúhenger végein elmaradnak s itt a henger kiképzését a 6. ábrából érthetjük meg, melyben a dugattyúhenger főrészének metszetén kívül a dugattyú egy szegmensének homloknézetét is látjuk. A dugattyú végén tehát a betétsorozatok menetei véget érnek s ezek a dugattyú mindkét végén a dugattyú tengelyéhez képest koncentrikus (a6) és (a7) ívalakú nyílásokra oszlanak; így aztán a dugattyú megfordítható. A külső ívalakú (a6) nyílás a gőz bevezetésére, a belső ívalakú (a7) nyílás pedig a gőz kivezetésére szolgál. Természetesen, ha a du-