31032. lajstromszámú szabadalom • Szabályozó turbinákhoz
a pontozva jelzett (30) csatorna létesít kapcsolatot. A (28) tok alúl nyitott végét a (31) lemez zárja el, mely a tokra föl van csavarolva. A (28) tokba van a (32) excentertengely ágyazva, mely a mellékszelepeket mozgatja. Mikor a (8) kart a (7) rúd egyik vagy másik irányban forgatja, az excenterek egymásután a (35) rúgókra szerelt (34) görgőkbe ütköznek, mely görgők a rugalmas (35) lemezekre szögecselt kengyelekbe vannak ágyazva. Eme lemezek a (28) tok belsejében foglalnak helyet és a maguk részéről a szeleporsókra fekszenek. A rúgóknak az a czéljuk, hogy a szelepek és excenterek helytelen méretezését kiegyenlítsék és így a szelepek biztos nyitását és záródását idézzék elő. Ha a (33) excenterek a (34) görgőkkel nem kapcsolódnak, a szelepek rugóik és saját súlyuk hatása alatt az ülésre fekszenek és a dugattyú hátsó oldala és kifuvató vezeték között a kapcsolatot elzárják, létesítik azonban a kapcsolatot a hajtóközeget bevezető vezetékkel, tehát a (14) szelepek nyomás alatt záródnak. A (28) tokot a (36) csavarok erősítik meg a (10) szelepkamarán. Mint a 4. ábrából kitűnik, az excentertengely egyrészt a (28) tok hátsó falába van ágyazva, másrészt a (37) födélbe szerelt (38) tömítőszelenczén megy át. A rajzon öt (14) szelep látható, melyek az első emelet ugyanannyi fuvószáját szabályozzák. Magától érthető, hogy ez a szám kisebb-nagyobb lehet. A rajzon hét mellékszelep is látható, melyek közül öt az első emelet szelepeit, kettő, a (39 és 40) mellékszelep pedig a második vagy kisnyomású emelet szelepeit szabályozza. Ezt a berendezést a 2. ábra alapján fogjuk ismertetni. A (33) excenterek akként vannak a tengelyen alkalmazva, hogy a mellékszelepeket különböző időpontokban működtessék, azonban megjegyzendő, hogy minden fuvókaszelep csakis a nyitott vagy zárt állásban, de nem valamely középállásban lehet, tehát csakis a hajtóközeg mennyiségét változtathatja, nem pedig annak sebességét is. A rajz szerint először a szélső jobb excenter fogja a mellékszelepet működtetni. Ezután a harmadik excenter működteti a második mellékszelepet, azután pedig a második excenter működteti a második emelet valamely szelepének (39) mellékszelepét. A negyedik és ötödik excenter közvetve az első emelet harmadik, illetve a második emelet második szelepét, a hatodik és hetedik excenter pedig az első emelet két utolsó szelepét működteti. Ha az excentertengely ellenkező irányban forog, az excenterek ismét kikapcsolódnak és a (14) szelepek záródnak. A 2. ábrán (39) a mellékszelep, mely a második emelet (46) fuvókaszelepének mozgását szabályozza, míg a kamarát (13), a csatornát (46) és átvezető csövét (11) jelzi. A megrajzolt állásnál a (39) szelep alsó fölületével fekszik föl. A (29) kifuvató kamara a második emelet felé zárva van és a gőz a (47) csatornán és (11) csővezetéken a (48) hengerbe áramlik, mely az első emelet tokján van megerősítve vagy evvel egy darabot képez. Ily viszonyok között a (46) szelep a záróhelyzetet foglalja el. A hengerben egy (49) dugattyú mozog, mely a (46) szeleppel van kapcsolva és mozgásánál a második emelet (51) fuvószájához vezető csatornát nyitja, illetve zárja. A fuvószáj az (52) közfalon leszerelhetően van megerősítve, mely közfal az egyes emeleteket választja el egymástól. Ha már most a (32) excentertengely akként fordul el, hogy a fölfelé nyomott (35) rúgó a mellékszelepet fölemeli, a gőz az előbb leírt csatornákon a (48) hengerből a (29) kifuvató kamarába áramlik. Az (52) közfalra ágyazott (54) rúgó a (46) szelepet fölfelé, a 2. ábrán látható helyzetbe nyomja és így az (50) csatornát szabaddá teszi, úgy hogy a gőz az első emeletről a másodikra áramolhat át. A (40) szelep működése ugyanaz, mint a (39) szelepé és ezért bővebb magyarázatot nem igényel, csak azt jegyezzük meg, hogy a (40) szelep a (39) szelep után jön működésbe. Az 5. ábrán egymás mellett három fuvószájcsatorna látható, de minden csoportban annyi fúvószájcsatornát képezhetünk ki, a hány épen szükséges. A fuvószájszelepek
