31013. lajstromszámú szabadalom • Újítások átmenő vakuumfékeken

ródhatik. Azonban a fokozatos és lassú mozgásnak azon hátránya volna, hogy nem lehetne a gőzbeömlést teljesen elzárni; ezen czélból föltétlenül szükséges, hogy az (F) szelep mozgása gyors legyen. Ezt elérjük a (K) kar segélyével, melynek (t) orra a kellő pillanatban a csiga alsó kimetszéséből hir­telen kipattan s a fölső kimetszésbe he­lyezkedik el, a (K) karnak ezen működése az egyensúlyt a hártyalemez aljára ható külső levegő nyomása javára hirtelen meg­bontja. Ekkor tehát, minthogy a (v) pe­czek, most hirtelen lefelé halad, az (F) sze­lep is hirtelen a fészkére esik s a gőzbe­ömlést teljesen elzárja. Ha különböző okoknál fogva a (C) szelep­szekrényben a vákuum csökken, a fordított folyamatok jönnek létre. Vagyis a hártya­lemez fölső lapjára ható nyomások jutván túlsúlyra, a hártyalemez a (K) kar (t) orrá­nak az (u) csigán előálló ellenállása elle­nében lefelé mozogni iparkodik. Az egész rendszer lefelé mozgása fokozatosan törté­nik, miközben a (v) peczek az (F) szelep orsójához közeledik. Mielőtt azonban e kettő egymással érintkeznék, a csigának elfor­dulása folytán a kar orra kipattan a ki­metszésből s az alsó (yl) kimetszésbe pat­tan be. Ebben a pillanatban a (Dl) hártya­lemez, mely a (q) rúgó ellenállása alól föl­szabadul, hirtelen lesülyed, a (v) peczek az (F) szelep orsójára ütve, azt fölemelve tartja mindaddig, míg a kellő vákuum is­mét létrejön. A rugók feszültségének s a (Dl) hártya­lemez fölületének változtatásával elérhet­jük azt, hogy a szabályozó szerkezet a fönt leírt módon a vákuumnak tetszőleges szűk határok közt való változása esetén műkö­désbe jön. Azonban a gyakorlatban elegendő ezen határokat 540 mm. és 600 mm. higany­oszlopban megállapítani, mely 60 mm. hi­ganyoszlopnak megfelelő ingadozásnak fe­lel meg, mely még nem elegendő arra, hogy valamely ismeretes fékszerkezetnél időnkí­vüli befékezést hozzon létre. Végül, hogy a készülék működését min­den időben pontosan szabályozhassuk, bár­milyenek legyenek is a zavaró körülmények (kopás, rugók gyöngülése stb.), a szabá­lyozó emelő (P) csapja az (L) emelőnek tengelyével párhuzamos (m) nyílásában ol­dalt eltolható; ezzel a peczeknek kilengé­sét változtathatjuk s ezen pontos szabályo­zás útján tetszőleges megkívánt hatást ér­hetünk el. Az elmozdítható (P) csapon (i) mutató van, mely (s) beosztás fölött mo­zog el; a csap egy csavar segélyével vég­leges helyzetében megrögzíthető. A fönt leírt szerkezetet természetesen igen különféle módokon lehet előállítani, a nélkül, hogy a szerkezet lényegétől el­térnénk, mely abban áll, hogy az ejektor időszakosan működik s vezénylése a vá­kuum foka szerint önműködően történik oly módon, hogy az ejektorhoz való gőzbeöm­lést egy megfelelő akasztószerkezettel el­ért hirtelen mozgással nyitjuk vagy zár­juk. A szabályozó szerkezetet új ejektorokra vagy pedig már meglévő ejektorokra vagy közvetlenül lehet fölszerelni, úgy, mint az a 6. és 7. ábrán látható, melyen a szabá­lyozó szerkezetnek egy jól ismert ejektor­ral való összekapcsolása van föltüntetve, vagy pedig helyszűke esetén a tulajdonké­peni ejektortól a (C) szelepszekrényt és a (B) szekrényt külön lehet választani. Ezen elrendezés már meglévő ejektoroknál nyer­het alkalmazást, melyeket önműködőkbe akarunk átalakítani. Ha az automatikus szabályozó szerkeze­tet használni akarjuk, akkor az ejektorhoz való gőzbeömlést a (Z) fogantyúval elzár­juk s az (y) csapot kinyitjuk, mely a gőzt a két szeleppel ellátott (B) elosztó szek­rénybe bocsátja be. A kis ejektornak működése akkor idősza­kos lesz s ha valamely oknál fogva az auto­matikus működést meg akarjuk szüntetni, a szabályozót az (y) csappal elzárjuk s ek­kor a kis ejektor a (z) fogantyú segélyé­vel közönséges üzembe vehető. Az elosztó (4. ábra) egy kis tartányból áll, mely három (k 1 ml) főszakaszra van osztva, melyek a megfelelő vezetékekkel a fővezetékkel, a segédtartánnyal s a fék­hengerrel közlekednek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom