30999. lajstromszámú szabadalom • Kötélfogó kötéllel vontataott kocsikhoz

hátránnyal jár, hogy a kötélfogó a vontató- I kötelet csak akkor foghatja meg, illetve J eresztheti el, mikor az a vontatókötél egy vezetőgörgőjében vezstésre talál és így azt a helyzetet kénytelen elfoglalni, melynél a pálya mentén alkalmazott fix ütköző a kö­télfogó működtető szerkezetét tényleg be­folyásolhatja, míg ellenben akkor, mikor a működtető szerkezet magán a kocsifüggőn van alkalmazva és mikor a kar forgásten­gelye szolgál a kötélfogó működtetésé:e, a kötélfogó nyitása és zárása a kar által épen elfoglalt helyzettől teljesen függet­lenül történik. A találmány tárgyát képező berendezés további előnye végül még az is, hogy azt merev síneken futó kocsiknál, pl. bánya-és mezei vagy más vasutak kocsijainál is használhatjuk, tehát nemcsak fölső vagy alsó kötéllel bíró kötélpályáknál. A csatolt rajz 1—5. ábrája az új kötél­fogót alsó kötéllel bíró sodronykötélpályá­nál általános elrendezési rajztan tünteti föl, melynél a vezetőgörgők a vízszintes ka­nyarulatok létesítése czéljából különböző helyzeteket foglalnak el. Az (a) kötélen futó (b) kocsinak vízszin­tes (c) tengely körül forgó (d) karja van, melynek szabad vége képezi az (f) vezető­görgőkön futó (i) vontatókötelet megfogó kötélfogót. Mint az főleg a nagyobb léptékben raj­zolt 11. ábrából tűnik ki, a (d) kar szabad vége csakis kötélfogó' gyanánt szerepel, vagyis egy megfelelő berendezéssel van föl­szerelve, mely az (i) vontatókötelet a kocsi (d) karjával köti össze, mikor a (b) kocsit a vontatókötélnek továbbítania kell. Ezt a berendezést egy vagy több mozgatható pofa képezi, mely a kötelet a (d) karon kiképe­zett fix pofára szorítja. A kötélfogő mozgatható pofáit egy a ko­csin alkalmazott működtető szerkezet be­folyásolja, mely a kar forgástengelye vagy ebben elhelyezett részek közvetítésével hat a mozgatható pofára, úgy hogy a működtető szerkezet a kar állásától függetlenül in­dul mozgásnak. Ez a (d) kar már most az (f) vezető­görgők elrendezésének megfelelően külön­böző helyzeteket foglalhat el. Ha például a függő oly (f) vezetőgörgő mellett halad el (1., 2. és 3. ábra), mely akként van elrendezve, hogy a (b) függő­nek az (i) vontatókötél és az (f) vezető­görgő között kelljen áthaladnia, az (f) ve­zetőgörgőt az (a) kötélhez —melyetegyes szakaszokon, például egy merev, megfele­lően meggörbített sín is helyettesíthet — viszonyítva akként állítjuk be, hogy a (d) kar függélyesen álljon be és alsó végével az (f) vezetőgörgő kötélhornyába feküdjék be. Ekkor a (d) kar a függesztőrúd két (bl) ága között fog feküdni, melyek akként van­nak alakítva, hogy az (i) kötelet az (f) görgőről nagyobb mértékben le ne emel­jék, mikor a vezetőgörgő és a kötél kö­zött áthaladnak. Hogy már most-az (i) von­tatókötél megbízhatóan az (f) vezetőgörgő hornyába feküdjék, a (bl) szárakon (b2) kivágások lehetnek kiképezve, melyekbe az (i) vontatókötél a függőnek egy vezető­görgő előtt való elhaladásánál belefekszik. A 4. és 5. ábrán viszont oly (f) görgő látható, mely a függő ellenkező oldalára kerül és mely a pályát képező kötélhez vi­szonyítva akként van elhelyezve, hogy mi­kor a függő a görgő előtt elhalad, a (d) kar vízszintesen álljon be és végével az (f) vezetőgörgő hornyába fogódzzék. Hasonló helyzetet foglal el a (d) kar, mikor a függő a vontatókötél alatt alkalmazott (f) vezetőgörgő előtt halad el (6. ábra), a mi­lyen görgők a folyó egyenes pályán vagy az emelkedő szakaszokon vannak alkal­mazva. Azonban a vontatókötél fölött al­kalmazott vezetőgörgő esetében (7. ábra) a kötélfogó annak következtében, hogy a (c) tengely körül forgatható (d) kar sza­bad végén van alkalmazva, minden nehéz­ség nélkül mehet át a vezetőgörgő kötél­hornyán, sőt ha pályanyom azt megköve­teli, a vezetőgörgőt tetszőleges lejtős he'y­zetben is alkalmazhatjuk, mint azt a 8. áb­rán fölső vontató kötéllel bíró sodronykö­télpálya esetére ábrázoltuk. Minden eset­ben csakis arra kell ügyelni, hogy a for­gatható kar szabad vége a vezetőgörgő kő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom