30999. lajstromszámú szabadalom • Kötélfogó kötéllel vontataott kocsikhoz

hátránnyal jár, hogy a kötélfogó a vontató- I kötelet csak akkor foghatja meg, illetve J eresztheti el, mikor az a vontatókötél egy vezetőgörgőjében vezstésre talál és így azt a helyzetet kénytelen elfoglalni, melynél a pálya mentén alkalmazott fix ütköző a kötélfogó működtető szerkezetét tényleg befolyásolhatja, míg ellenben akkor, mikor a működtető szerkezet magán a kocsifüggőn van alkalmazva és mikor a kar forgástengelye szolgál a kötélfogó működtetésé:e, a kötélfogó nyitása és zárása a kar által épen elfoglalt helyzettől teljesen függetlenül történik. A találmány tárgyát képező berendezés további előnye végül még az is, hogy azt merev síneken futó kocsiknál, pl. bánya-és mezei vagy más vasutak kocsijainál is használhatjuk, tehát nemcsak fölső vagy alsó kötéllel bíró kötélpályáknál. A csatolt rajz 1—5. ábrája az új kötélfogót alsó kötéllel bíró sodronykötélpályánál általános elrendezési rajztan tünteti föl, melynél a vezetőgörgők a vízszintes kanyarulatok létesítése czéljából különböző helyzeteket foglalnak el. Az (a) kötélen futó (b) kocsinak vízszintes (c) tengely körül forgó (d) karja van, melynek szabad vége képezi az (f) vezetőgörgőkön futó (i) vontatókötelet megfogó kötélfogót. Mint az főleg a nagyobb léptékben rajzolt 11. ábrából tűnik ki, a (d) kar szabad vége csakis kötélfogó' gyanánt szerepel, vagyis egy megfelelő berendezéssel van fölszerelve, mely az (i) vontatókötelet a kocsi (d) karjával köti össze, mikor a (b) kocsit a vontatókötélnek továbbítania kell. Ezt a berendezést egy vagy több mozgatható pofa képezi, mely a kötelet a (d) karon kiképezett fix pofára szorítja. A kötélfogő mozgatható pofáit egy a kocsin alkalmazott működtető szerkezet befolyásolja, mely a kar forgástengelye vagy ebben elhelyezett részek közvetítésével hat a mozgatható pofára, úgy hogy a működtető szerkezet a kar állásától függetlenül indul mozgásnak. Ez a (d) kar már most az (f) vezetőgörgők elrendezésének megfelelően különböző helyzeteket foglalhat el. Ha például a függő oly (f) vezetőgörgő mellett halad el (1., 2. és 3. ábra), mely akként van elrendezve, hogy a (b) függőnek az (i) vontatókötél és az (f) vezetőgörgő között kelljen áthaladnia, az (f) vezetőgörgőt az (a) kötélhez —melyetegyes szakaszokon, például egy merev, megfelelően meggörbített sín is helyettesíthet — viszonyítva akként állítjuk be, hogy a (d) kar függélyesen álljon be és alsó végével az (f) vezetőgörgő kötélhornyába feküdjék be. Ekkor a (d) kar a függesztőrúd két (bl) ága között fog feküdni, melyek akként vannak alakítva, hogy az (i) kötelet az (f) görgőről nagyobb mértékben le ne emeljék, mikor a vezetőgörgő és a kötél között áthaladnak. Hogy már most-az (i) vontatókötél megbízhatóan az (f) vezetőgörgő hornyába feküdjék, a (bl) szárakon (b2) kivágások lehetnek kiképezve, melyekbe az (i) vontatókötél a függőnek egy vezetőgörgő előtt való elhaladásánál belefekszik. A 4. és 5. ábrán viszont oly (f) görgő látható, mely a függő ellenkező oldalára kerül és mely a pályát képező kötélhez viszonyítva akként van elhelyezve, hogy mikor a függő a görgő előtt elhalad, a (d) kar vízszintesen álljon be és végével az (f) vezetőgörgő hornyába fogódzzék. Hasonló helyzetet foglal el a (d) kar, mikor a függő a vontatókötél alatt alkalmazott (f) vezetőgörgő előtt halad el (6. ábra), a milyen görgők a folyó egyenes pályán vagy az emelkedő szakaszokon vannak alkalmazva. Azonban a vontatókötél fölött alkalmazott vezetőgörgő esetében (7. ábra) a kötélfogó annak következtében, hogy a (c) tengely körül forgatható (d) kar szabad végén van alkalmazva, minden nehézség nélkül mehet át a vezetőgörgő kötélhornyán, sőt ha pályanyom azt megköveteli, a vezetőgörgőt tetszőleges lejtős he'yzetben is alkalmazhatjuk, mint azt a 8. ábrán fölső vontató kötéllel bíró sodronykötélpálya esetére ábrázoltuk. Minden esetben csakis arra kell ügyelni, hogy a forgatható kar szabad vége a vezetőgörgő kő-