30981. lajstromszámú szabadalom • Közvetett fűtés épületek számára

eddig szükséges volt, ha csőrepedések fordultak elő. A rajzok a találmánynak egy foganatosítását tüntetik föl, melyben (A) az épület földalatti helyisége, (Al) ennek padozata, (A2) a földszint, (A3) az első, (A4) pedig a második emelet padozata. (B) jelenti a kéményt, (b) pedig fölfelé haladó légcsatornákat, melyek czélszerűen a kémény oldalába vannak építve. A találmány jelen foganatosítási alakjánál a földszinten közönséges (al) regiszterek és (a2) szelepfogantyúk vannak elrendezve az (A5) fűtőtestek számára, melyek a (D) légkamrában, a földszinti (A2) padozat alatt foglalnak helyet. A földszintén czélszerű a fűtőtesteknek, szelepeknek és regisztereknek ezen régi, jól ismert elrendezését alkalmazni, ámbár a találmánybeli szerkezetek nemcsak az első és magasabb emeleteken, hanem a földszinten is alkalmazhatók. Fűtésre úgy gőz, mint meleg víz is használható, melynek forrása az épületen belül vagy kívül van elrendezve. Az alábbiakban gőzfűtést fogunk föltételezni, melynél a gőz bevezetésére szolgáló (1) cső az épületen kívül elhelyezett kazánból indul ki. Az (1) cső a (2) helyen áll összeköttetésben a vízszintes (3) gőzelosztó csővel a (D) légkamrában, mely a földalatti helyiség mennyezetéhez van alkalmas módon erősítve. A (3) cső végeihez lefelé irányuló (4) csődarabok csatlakoznak, melyek a (D) légkamrában a (3) cső alatt fekvő (5) visszavezető gőzcsővel állnak összeköttetésben. Az (A5) fűtőtestek a (3) csőre vannak szerelve s a fűtőtestek mindegyik végén egy-egy (a2) szelep foglal helyet. A légkamrában fekvő (5) visszavezető gőzcső egy függélyesen haladó (6) csővel közlekedik, mely viszont a külső (F) légvezetékben elrendezett vízszintes (7) gőzcsővel áll összeköttetésben. A föltüntetett berendezésnél két alakú (8) segédgőzcső látható, melyek rövidebb karjuknál fogva a (9) helyeken az (5) csővel közlekednek, míg hosszabb karjuk a (3) cső alatt a (3) és (5) csövekkel párhuzamosan halad. A fölfelé haladó (b) légcsatornák falain belül, azoktól csekély távolságban egy-egy fölfelé haladó (10) cső foglal helyet, melynek alsó vége a (3) gőzszállító csővel közlekedik. A (10) csövek a (b) légcsatornák belsejében vezettetnek az első és következő emeletek helyiségeibe s mindegyikük egy-egy visszavezető (11) gőzcsővel áll összeköttetésben, mely szintén a (b) légcsatorna falain belül halad lefelé s a f alalú (8) segédgőzcső hosszabb karjához csatlakozik. A (10) és (11) csövek fölső végei karimákkal bíró (12) kapcsoló csövek segélyével vannak egymással összekötve (6. ábra), ahol a karimák összefoglalására kivehető (13) csapok szolgálnak. A (10, 11) csövek rendszerint 2—25 m. hosszú darabokból vannak összetéve s szétvehető (14) kapcsolások segélyével foglaltatnak egymáshoz. A (12) kapcsoló csöveket egy-egy (15) cső egy visszavezető gőzesővel, a jelen esetben a (8) csővel köti össze, azon czélból, hogy a gőz a föl- és leszálló csövekben szabadon keringhessen. A (10) csövek alsó végükön (16) szabálj'ozó szelepekkel vannak ellátva (3. ábra), úgyszintén a visszavezető (11) csövek is. A föltüntetett kivitel helyett bármilyen elzáró vagy szabályozó szerkezet alkalmazható. A jelen esetben a szelep szára (17) forgató karral van ellátva, melyhez egy, a (b) légcsatornában fölfelé haladó függélyes (18) vonórúd csatlakozik, ahol ez utóbbinak fölső végéhez egy csavarmenetes (19) nyél van erősítve (4. ábra), mely a légcsatorna fölső részében elrendezett (20) tartón halad keresztül. A (19) nyélre egy (21) csavaranya van illesztve, mely a (20) tartó fölső lapján nyugszik. A (19) nyél (22) hosszhoronnyal van ellátva, mely a (20) tartólemeznek egy kiugrását fogadja be, úgy, hogy ha a (21) csavaranya a (18) rúd sülyesztése vagy emelése, vagyis a (16) szelep beállítása czéljából elforgattatik, a (19) rúd nem forgattatik el. Az ismertetett berendezés csak egyike a (16) szelep működtetésére alkalmazható számos berendezésnek. A (b) légcsatornák alsó részében (30) légajtók vannak elrendezve (1. ábra), melyeknek szerkezete bárminő lehet, azonban a