30964. lajstromszámú szabadalom • Lángzó gáz oxygén világításra

Megjelent 1904. évi szeptember hó 9-én. MAGY. ^ KIR. SZABADALMIWRALFI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 30964. szám. Il/d. OSZTÁLY. Lángzó gáz-oxygénvilágításra. TRESENREUTER GUSZTÁV MÉRNÖK BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1903 deczember hó 19-ike. A jelen találmány tárgyát képező és gázoxygénvilágításra szolgáló lángzó azon hatása által különbözik az eddig ismertektől, hogy a meggyújtás előtt levegővel kevert gáz nem világító lángját a legkülső kerületen egy a vezetékből rendes gáznyomás mellett kiáramló oxygén-áram oly módon folyja körül, hogy az oxygénáram egy a lángot körülvevő, fölül zárt izzótesten belül lép be és e mellett az izzótest belső falát súrolja. A gáz-levegőkeverék előállításánál arra kell tekintettel lenni, hogy a keverékhez kevesebb levegőt vezessünk hozzá, mint a mennyit a gáz a tökéletes elégéshez szükségei, úgy hogy a nem világító láng az elégetetlen gázt az oxygénáramnak elégetésre átadja. Ez által két egymástól teljesen különválasztott folyamat lép előtérbe. Az egyik szerint az elégéshez szükséges levegőt magával vivő főgázmennyiség a rendes intenzitással bíró nem világító lángot képezi, míg a másik szerint a kis fölösleges gázmennyiség az oxygénárammal együtt a rendkívül fokozott intenzitással bíró gáz-oxygénlángot, állítja elő. Minthogy a gáz-oxygénláng az izzótest közvetlen közelében ég, utóbbi szintén rendkívül erősen fölhevíttetik és rendkívül erős intenzitással világít. Az alkalmazásra kerülő izzótestet fölül tökéletesen elzárhatjuk, úgy hogy az égési gázok az izzótest belsejéből annak szövetszemein át távoznak el. Ez által ezen szemek keverőszita gyanánt hatnak, úgy hogy az el nem égett gázrészek a még jelenlevő fölösleges oxygénnel bensőleg összekevertetnek és elégettetnek, miáltal az izzótest nagy hevítését még lényegesen fokozzuk és az alkalmazott gázt tökéletesen kihasználjuk. Megemlítendő még, hogy a láng szabadon, lámpahenger nélkül ég. Minthogy az izzótest intenzív izzását az emberi szem nem állja ki, a világítótestet egy gyengítő védőharanggal vesszük körül. A jelen találmány tárgyát képező lángzó által létesített új világítóhatást igen kis gáz- és oxygénfogyasztás mellett érjük el. A kis gázfogyasztás abban leli magyarázatát, hogy azon rendkívül nagy intenzitás, melyre az izzótestet hevítjük, az izzótest izzófölületének nagy mértékbeli való csökkentését engedi meg. Ennekfolytán az izzótest űrtartalma is sokkal kisebb lesz és az izzótest által körülzárt láng is igen kis méreteket kap, mely láng előállítására természetesen csak egy megfelelő kis gázmennyiségre van szükség. Minthogy, mint föntebb említettem, az