30932. lajstromszámú szabadalom • Csuklósínes többszörös vasúti váltó

Megjelent lí><>4. évi szeptember hó 5-én. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 30932. szám. V/a/l. OSZTÁLY. Csuklósínes többszörös vasúti váltó. PENNÍNG-DUPUIS EDUÁRD TANÁR HANNOVERBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1904 január hó 10-ike. Jelen találmány lényege abban áll, hogy a szokásos méreteknél jóval szélesebb talp­pal készített vasúti sín a belső oldalán ösz­szeto Ihatóvá vagy kinyújthatóvá tétetik, illetőleg a sínnek futófölülete bizonyos ha­tárok között jobbra vagy balra kanyarodó görbe pályát ad, még pedig az által, hogy a sínt több részre daraboljuk, az egyes ré­szeket fogazásszerűleg egymásba sülyeszt­jük s csapszögekkel megerősítjük, továbbá néhány, az egyes síndarabokhoz erősített karmantyúban, eltolhatólag ágyazott aczél­rúd segélyével mozgathatólag egyesítjük. E sín így lánczszerűleg összeróva, csuk- | lós tagokból áll, miért is a továbbiakban röviden csak «csuklósín»-nek fogjuk ne­vezni. A 2. ábra az így alkotott sín fölülnéze­tét tünteti föl. Az egyes részek (a)-nál víz­szintesen, (b)-nél függőlegesen foroghat­nak szűk határok között. A (c)-nél és (di­néi alkalmazott kivágások, valamint a (b) csapszögeknek elnyújtott lyukai megenge­dik a sín belső vonalának összehúzódását vagy kinyúlását, az (e) és (f) nyelvek pe­dig ez alatt a sín futófölületének folyto­nosságát biztosítják, úgy hogy az ezen gör­dülő kerék még a csuklósínnek görbe vo­nalba (illetőleg erősen tompaszögű sok­szögbe) való állítása esetén is biztos ve­zetéssel fut. A csuklósínt magát az 1. ábra oldalnézet­ben mutatja be. A szerkezet belső részeit ugyanitt a részleges metszetrajzok ma­gyarázzák. A csuklósín minden egyes da­rabja túloldali párjához egy keresztrúd se­gélyével hozzáerősítve s ekként a vágányt alkotva, egy vízszintes alaplemezen nyug­szik, mely utóbbi, vezeték gyanánt, íves ki­vágásokkal bír. A lemeznek vezető kivágá­sain keresztül a csuklósín minden egyes da­rabjába becsavaró It (g) támaszcsapok ha­tolnak át, melyeket az (i) keresztsineken futó (h) csigakerekekkel ellátott (k) eme­lők hordanak. Ezek az emelők külső végei­ken fölfelé hajlítva, vésőszerűleg ható él­ben végződnek, melynek az a hivatása, hogy az alaplemez alsó felén kidudorodó baráz­dák közé szorulva, a jobbra vagy balra tör­ténő szándékolatlan elmozdulást megakadá­lyozza. A (k) fogóemelők külső karját egy­egy (1) tekercsrúgó tartja lehúzva. Az (1) rugók másik vége a (k) fogóemelőket ma­gába záró öntött tok egy-egy nyúlványára van erősítve. E tok a rugók feszülése alatt fölfelé mozogna; de ezt a mozgást leheteti

Next

/
Oldalképek
Tartalom