30932. lajstromszámú szabadalom • Csuklósínes többszörös vasúti váltó
Megjelent lí><>4. évi szeptember hó 5-én. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 30932. szám. V/a/l. OSZTÁLY. Csuklósínes többszörös vasúti váltó. PENNÍNG-DUPUIS EDUÁRD TANÁR HANNOVERBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1904 január hó 10-ike. Jelen találmány lényege abban áll, hogy a szokásos méreteknél jóval szélesebb talppal készített vasúti sín a belső oldalán öszszeto Ihatóvá vagy kinyújthatóvá tétetik, illetőleg a sínnek futófölülete bizonyos határok között jobbra vagy balra kanyarodó görbe pályát ad, még pedig az által, hogy a sínt több részre daraboljuk, az egyes részeket fogazásszerűleg egymásba sülyesztjük s csapszögekkel megerősítjük, továbbá néhány, az egyes síndarabokhoz erősített karmantyúban, eltolhatólag ágyazott aczélrúd segélyével mozgathatólag egyesítjük. E sín így lánczszerűleg összeróva, csuk- | lós tagokból áll, miért is a továbbiakban röviden csak «csuklósín»-nek fogjuk nevezni. A 2. ábra az így alkotott sín fölülnézetét tünteti föl. Az egyes részek (a)-nál vízszintesen, (b)-nél függőlegesen foroghatnak szűk határok között. A (c)-nél és (dinéi alkalmazott kivágások, valamint a (b) csapszögeknek elnyújtott lyukai megengedik a sín belső vonalának összehúzódását vagy kinyúlását, az (e) és (f) nyelvek pedig ez alatt a sín futófölületének folytonosságát biztosítják, úgy hogy az ezen gördülő kerék még a csuklósínnek görbe vonalba (illetőleg erősen tompaszögű sokszögbe) való állítása esetén is biztos vezetéssel fut. A csuklósínt magát az 1. ábra oldalnézetben mutatja be. A szerkezet belső részeit ugyanitt a részleges metszetrajzok magyarázzák. A csuklósín minden egyes darabja túloldali párjához egy keresztrúd segélyével hozzáerősítve s ekként a vágányt alkotva, egy vízszintes alaplemezen nyugszik, mely utóbbi, vezeték gyanánt, íves kivágásokkal bír. A lemeznek vezető kivágásain keresztül a csuklósín minden egyes darabjába becsavaró It (g) támaszcsapok hatolnak át, melyeket az (i) keresztsineken futó (h) csigakerekekkel ellátott (k) emelők hordanak. Ezek az emelők külső végeiken fölfelé hajlítva, vésőszerűleg ható élben végződnek, melynek az a hivatása, hogy az alaplemez alsó felén kidudorodó barázdák közé szorulva, a jobbra vagy balra történő szándékolatlan elmozdulást megakadályozza. A (k) fogóemelők külső karját egyegy (1) tekercsrúgó tartja lehúzva. Az (1) rugók másik vége a (k) fogóemelőket magába záró öntött tok egy-egy nyúlványára van erősítve. E tok a rugók feszülése alatt fölfelé mozogna; de ezt a mozgást leheteti