30890. lajstromszámú szabadalom • Vasúti sorompó

Megjelent I í)()4. évi augusztus hó 26-áii. MAGY. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 80890. szám, V/a/á. OSZTÁLY. Vasúti sorompó. GÖTZ ISTVÁN ÉS FIAI CZÉG BUDAPESTEN ÉS WIENBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1903 deczember hó 24-ike. Az összes sorompószerkezeteknél nagy fontossággal bír, hogy miképen kapcsolódik a sodronyvezeték a sorompófához. Ezen kapcsolást vagy a rövidebb sorompófarész hátsó külső végén létesítették, mely esetben külön fölállítandó emelőbakra volt szükség, vagy pedig a kapcsolást, a szerkezetre való tekintettel, takarékossági szempontból a forgástengely közelében rendezték el. Ezen utóbbi esetben azonban a sorompó egyébként ugyanazon körülmények mellett nehezen kezelhető, a mennyiben a kapcsolórészek nagy ellensúllyal bíró hosszú sorompófáknál az ellensúlyba ütközhetnek; továbbá a sorompófák, — ha a sorompóra rendszerint alkalmazott zárószerkezete például a zárt helyzetben nem működik, — könnyen nyithatók, minthogy a sodrony ellenálló húzása sokkal kisebb karba kapaszkodik. Jelen találmány czélját az képezi, hogy a külön emelőbakot elhegyhassuk, a nélkül, hogy azon alapföltételtől kellene eltérni, mely szerint: a sorompófa a forgástengelytől lehető távol kötendő össze a sodronyvezetékkel. A találmány czélját továbbá ezen összekötés oly módon való létesítése képezi, hogy a föltekercselt húzósodrony úthossza a kapcsolási pontnak a sorompófán ugyanazon időben való úthoszszának tökéletesen megfelel. Az emelőbakot ezen esetben a jelenlévő táblaoszlop képezi, mi mellett a leghátsó sorompófavéggel való kapcsolást nem közvetlenül, hanem egy a kapcsolópont körpályája szerint meghajlított hornyolt sín, azaz oly ívdarab segélyével létesítjük, melynek közép- és forgáspontja a sorompófa forgástengelyében fekszik és melynek sugara egyenlő a rövidebb sorompófarész hosszával. Ezen esetben pontosan ugyanannyi húzósodronyt használunk, illetve húzunk meg. mint a mennyit a kapcsolópont útjának hossza kitesz. Az eddigelé alkalmazott sorompórendszerek néhányánál továbbá a véghelyzetben vagy a kezdeti és véghelyzetben a húzósodrony mozgása és így a hajtás mozgása is sokkal nagyobb, mint a sorompófa egyidejű mozgása, mi által vagy munka megy veszendőbe, vagy pedig ezen mozgáskülönbséget a sorompófa elreteszelésére és szabaddá tételére hasznosítják. A mellékelt rajzon a találmány értelmében szerkesztett vonósorompó egyik sorompófája az 1. ábrában oldalnézetben és a