30889. lajstromszámú szabadalom • Összeadógép

Megjelent 15)04. évi augusztus hó 26-án. MAGY SZABADALMI KIR. IIIVATAL SZABADALMI LEIRAS B0889. szám. VII/c. OSZTÁLY. Összeadó gép. EBEBHARDT HERMANN KERESKEDŐ BOROSZLÓBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1904 február hó 16-ika. Jelen találmány tárgyát összeadó gép képezi, mely az ily fajta készülékektől fő­kép abban különbözik, hogy az összegezés nem soronkint, hanem tételenkint történik és az egyes tételek az összegezésnél egy szalagon rendben nyomtatva láthatók, úgy hogy esetleges számolási hibák azonnal megtalálhatók és az összeadás ismétlése nélkül kijavíthatok. A berendezésnek még lényeges előnye, hogy a tételek egyes számjegyei ugyanazon sorrendben, melyben azokat kiejtjük, tehát balról jobbra adha­tók össze, a mi az összeadás biztonságát növeli. A mellékelt rajzban 1. ábra a nyugalmi helyzetben lévő be­rendezés belső oldalnézetét, részben metszve tünteti föl; 2. ábra vízszintes metszetet ábrázol; 3. ábra a használati helyzetben lévő be­rendezés sematikus képét tünteti föl. A berendezés, mely az (a) lábakon nyugvó (b) tokban talál helyet, a (cl c2 c3) szám­láló kerekekből, a (dl d2 d3) továbbító ke­rekekből és az (el e2 e3) hajtó szegmen­sekből áll; megjegyezzük, hogy az említett részek három helyett tetszőleges más szám- j ban is rendezhetők, el. Az (f) rúgó befolyása alatt álló (c) szám­láló kerekek, melyeknek fogai a (0—9) számjegyekkel vannak ellátva, a (g) ten­gelyen könnyen eltolható módon vannak ágyazva; a (d) továbbító kerekek a forgat­ható (h) tengelyen szilárdan ülnek; az (e) hajtószegmensek, melyek a körívalakú (i) kivágásokkal vannak ellátva, úgy a (k) ten­gely körül foroghatnak, mint a tengelyhez függélyes irányban, azaz vízszintesen el­tolhatók. A (c) számláló kerekek oldal­iránti eltolhatósága által egyrészt, és a szegmensek kettős mozgási módja által másrészt, lehetségessé válik, hogy egy vagy több számláló kerék a továbbító kerekek hatásától függetlenné tehető, a mi az (e2), illetve (e3) szegmensek kónikus (m) fölülete segítségével történik. Ha t. i. ezen szeg­mensek egyikét, pl. az (e2) szegmenst a nyugalmi helyzetből annyira előrehúzzuk, míg (i) kivágásának sarka a (k) tengelyhez ér, akkor a (cl) számlálókerék az (m2) kó­nus által oldalt eltolatik, a mi által az (n2) toldat a (d2) továbbító kerék hatóköréből kilép, úgy hogy az (e2) szegmens forgatá­sánál, mely szegmens fogai egyidejűleg a (c2) számláló kerékkel kapcsolatba léptek, csak a (c2 és c3) számláló kerekeket, nem

Next

/
Oldalképek
Tartalom