30889. lajstromszámú szabadalom • Összeadógép

pedig a (cl) kereket is működtetjük. Ha az (el) szegmenst használat után kikapcsoljuk, minek folytán a (cl) kerék a megfeszített (f) rúgó befolyása által nyugalmi helyzetébe visszatér és azután az (e3) szegmenst ugyanazon módon, mint előbb az (e2) szegmenst működtetjük, akkor ez által nemcsak a (cl) kerék, hanem a (c2) is oldalirányban eltolatik, minek folytán nemcsak nz (n2) toldat, hanem az (n3) is kikapcsoltatik, tehát csak a (c3) számláló kerék fog működni. Az (el) szegmens működtetésénél természetesen az összes kerekek működnek. Ebből látható, hogy mindegyik szegmenssel a belekapaszkodó számláló keréken kívül az összes következőket is továbbítjuk, az előtte fekvőket ellenben a használatból kikapcsoljuk, a miből a már említett előny származik, hogy t. i. az egyes tételek számjegyeit kiejtésük szerint balról jobbra lehet összegezni. Az összeadás foganatosítására az (e) szegmenseken szilárdan alkalmazott, szektorszerű (o) keretek szolgálnak, melyeknek vastagított mellső oldalán előre tolható, homlokoldalukon a 0—9 számjegyekkel és alsó élükön megfelelő (p) nyomótypusokkal ellátott (r) fogantyúk vannak beeresztve. A fogantyúk eltolódása a száruk alsó részén elrendezett (rl) gyűrű által van határolva. Ha ezen fogantyúk egyikét megfogjuk és előre húzzuk, akkor az (e) szegmens a (c) számláló kerékkel kapcsolódik, egyidejűleg azonban a fogantyú is előrelép, úgy hogy az (o) keret (3. ábra) lefelé való lengése alkalmával a számláló kerekek mozgásba hozatnak, míg az előhúzott fogantyú a számláló készülék előtt lévő (s) asztalon elrendezett (t) papirtekercsbe ütközik és erre typusát rájegyzi. Minthogy a kerekek nagyobb vagy kisebb forgása az (o) keret mindenkori emelkedésétől ftigg, továbbá az (r) fogantyúk helyzete, valamint száma a kerekek fogainak felel meg és a mozgó kerekek minden fordulat után a következő kereket tengelye körül egy foggal tovább forgatják, természetes, hogy különböző fogantyúknak egymás után való kihúzása és lenyomása által a (c) számláló kerekek a (t) papírszalagon jelzett számok összegét adják meg, mely összeg a tokon lévő (u) hasítékon (1. ábra) át leolvasható. A 0 (null) számjeggyel ellátott fogantyút természetesen oly mélyen kell alkalmazni, hogy a papírtekercsre való nyomtatása czéljából a 0 számjegynek lefelé való mozgatása esetén, daczára annak, hogy a hajtó szegmens a számláló kerékbe kapaszkodik, azt továbbítani ne tudja. Hogy az (o) kereteket nyugalmi helyzetükben biztosítsuk, és a szegmensfogak be- és kikapcsolásánál, illetve a szomszédos kerekek eltolásánál, valamint hogy a keret föl- és lefelé való lengése alkalmával vezetést találjon, közvetlenül az (o) keretek mellett a tokon ugyanilyen alakú (v) szegmensek vannak elrendezve, melyekbe két exczentríkusan haladó, vízszintes hornyokkal egymással összekötött (w és x) körívalakú horonnyal van ellátva. A belső (x) horony fölső végén lévő (y) bemélyedésbe az (o) keret megfelelő részén elrendezett (z) peczek kapaszkodik és ez által a keretet nyugalmi helyzetében biztosítja. Ha az (o) keretet, hogy az (e) szegmensnek a számláló kerékbe való kapaszkodását előidézzük, előrehúzzuk, akkor a peczek a legfölső kereszthornyon végig a külső (w) körhoronyba lép és az (o) keret lesülyesztése közben ezen (w) horonyban lefelé csúszik, mi által a keret biztos vezetést nyer. Minthogy a többi kereszthoronj' úgy van elrendezve, hogy a (z) peczek az épen kihúzott (r) fogantyúnak a papírtekercsre való ütődése alkalmával épen a kereszthornyok egyike előtt áll, a (z) peczket a keret minden állásánál ismét a belső (x) horonyba lehet betolni, minek folyán a szegmenst megfelelő számláló kerekéből ki lehet kapcsolni és az (o) keretet nyugalmi helyzetébe lehet hozni. Ha pl. (25 és 36) tételeket akarjuk összeadni, akkor mindenekelőtt a gép nyugalmi helyzetébe állítandó. Ha már most az (e2) szegmenshez (tizes sor) tartozó (2)-vel jelölt (r) fogantyút előre húzzuk, akkor a meg; felelő fogas szegmens a (c2) számláló ke-