30889. lajstromszámú szabadalom • Összeadógép

pedig a (cl) kereket is működtetjük. Ha az (el) szegmenst használat után kikapcsoljuk, minek folytán a (cl) kerék a megfeszített (f) rúgó befolyása által nyugalmi helyze­tébe visszatér és azután az (e3) szegmenst ugyanazon módon, mint előbb az (e2) szeg­menst működtetjük, akkor ez által nemcsak a (cl) kerék, hanem a (c2) is oldalirányban eltolatik, minek folytán nemcsak nz (n2) toldat, hanem az (n3) is kikapcsoltatik, te­hát csak a (c3) számláló kerék fog működni. Az (el) szegmens működtetésénél termé­szetesen az összes kerekek működnek. Eb­ből látható, hogy mindegyik szegmenssel a belekapaszkodó számláló keréken kívül az összes következőket is továbbítjuk, az előtte fekvőket ellenben a használatból kikapcsol­juk, a miből a már említett előny szárma­zik, hogy t. i. az egyes tételek számjegyeit kiejtésük szerint balról jobbra lehet össze­gezni. Az összeadás foganatosítására az (e) szeg­menseken szilárdan alkalmazott, szektor­szerű (o) keretek szolgálnak, melyeknek vastagított mellső oldalán előre tolható, homlokoldalukon a 0—9 számjegyekkel és alsó élükön megfelelő (p) nyomótypusokkal ellátott (r) fogantyúk vannak beeresztve. A fogantyúk eltolódása a száruk alsó ré­szén elrendezett (rl) gyűrű által van hatá­rolva. Ha ezen fogantyúk egyikét megfog­juk és előre húzzuk, akkor az (e) szeg­mens a (c) számláló kerékkel kapcsolódik, egyidejűleg azonban a fogantyú is előrelép, úgy hogy az (o) keret (3. ábra) lefelé való lengése alkalmával a számláló kerekek mozgásba hozatnak, míg az előhúzott fo­gantyú a számláló készülék előtt lévő (s) asztalon elrendezett (t) papirtekercsbe üt­közik és erre typusát rájegyzi. Minthogy a kerekek nagyobb vagy kisebb forgása az (o) keret mindenkori emelkedésétől ftigg, továbbá az (r) fogantyúk helyzete, vala­mint száma a kerekek fogainak felel meg és a mozgó kerekek minden fordulat után a következő kereket tengelye körül egy foggal tovább forgatják, természetes, hogy különböző fogantyúknak egymás után való kihúzása és lenyomása által a (c) számláló kerekek a (t) papírszalagon jelzett számok összegét adják meg, mely összeg a tokon lévő (u) hasítékon (1. ábra) át leolvasható. A 0 (null) számjeggyel ellátott fogantyút természetesen oly mélyen kell alkalmazni, hogy a papírtekercsre való nyomtatása czéljából a 0 számjegynek lefelé való moz­gatása esetén, daczára annak, hogy a hajtó szegmens a számláló kerékbe kapaszkodik, azt továbbítani ne tudja. Hogy az (o) kere­teket nyugalmi helyzetükben biztosítsuk, és a szegmensfogak be- és kikapcsolásánál, illetve a szomszédos kerekek eltolásánál, valamint hogy a keret föl- és lefelé való len­gése alkalmával vezetést találjon, közvetle­nül az (o) keretek mellett a tokon ugyan­ilyen alakú (v) szegmensek vannak elren­dezve, melyekbe két exczentríkusan haladó, vízszintes hornyokkal egymással összekötött (w és x) körívalakú horonnyal van ellátva. A belső (x) horony fölső végén lévő (y) be­mélyedésbe az (o) keret megfelelő részén elrendezett (z) peczek kapaszkodik és ez által a keretet nyugalmi helyzetében bizto­sítja. Ha az (o) keretet, hogy az (e) szeg­mensnek a számláló kerékbe való kapaszko­dását előidézzük, előrehúzzuk, akkor a pe­czek a legfölső kereszthornyon végig a külső (w) körhoronyba lép és az (o) keret lesülyesztése közben ezen (w) horonyban lefelé csúszik, mi által a keret biztos ve­zetést nyer. Minthogy a többi keresztho­ronj' úgy van elrendezve, hogy a (z) pe­czek az épen kihúzott (r) fogantyúnak a papírtekercsre való ütődése alkalmával épen a kereszthornyok egyike előtt áll, a (z) peczket a keret minden állásánál ismét a belső (x) horonyba lehet betolni, minek folyán a szegmenst megfelelő számláló ke­rekéből ki lehet kapcsolni és az (o) keretet nyugalmi helyzetébe lehet hozni. Ha pl. (25 és 36) tételeket akarjuk össze­adni, akkor mindenekelőtt a gép nyugalmi helyzetébe állítandó. Ha már most az (e2) szegmenshez (tizes sor) tartozó (2)-vel jelölt (r) fogantyút előre húzzuk, akkor a meg­; felelő fogas szegmens a (c2) számláló ke-

Next

/
Oldalképek
Tartalom