30842. lajstromszámú szabadalom • Javítások vasúti járművek önműködő kapcsoló berendezésein

LEÍR A Javítások vasúti járművek önműködő kapcsolóberendezésein THE NATIONAL MALLEABLE GASTINGS COMPANY CZÉG CLEVELANDBAN (OHIO) A szabadalom bejelentésének napja 1903 október hó 30-ika. A találmány oly önműködő vasúti kocsikapcsolásokra vonatkozik, melyeknél a kapcsolótagot egy alkalmas rúd vagy rudazat által mozgatott emelő viszi a kikapcsoló helyzetbe, mi által a kocsik szétkapcsolódnak és a kapcsolás mindaddig a kikapcsoló helyzetben marad, míg a kapcsolás meg nem történik. Ez az emelő arra is használható, hogy a kapcsolás lehetővé tételére a kapcsolótagot a kikapcsoló helyzetbe forgassa, továbbá gondoskodva van arról is, hogy a kapcsolótagot elreteszelő reteszt a nyitóhelyzetből a záróhelyzetbe a kocsi mozgatása nélkül is visszavezethessük. A csatolt rajzok 1. ábráján a találmány szerint szerkesztett kapcsolás fölülnézete, a 2. ábráján vízszintes hosszmetszete látható, a 3. ábra ugyancsak vízszintes hosszmetszet, melyen az emelő a bekapcsolást előidéző helyzetben van ábrázolva, de pontozva ama helyzetben is föltüntetve, amelyben az a kapcsolást kikapcsolja, a 4. ábra függélyes hosszmetszet, részben pedig nézet az 1. ábrának megfelelő helyzetben, azonban a kapcsolótag a kikapcsoló helyzetben, a retesz pedig a fölemelt vagyis nyitó helyzetben látható, az 5. ábra az előző ábrához hasonló vetület, de a kapcsolótag a kapcsoló helyzetben elreteszelve van ábrázolva, a 6. ábra a kapcsolás hátsó részének hátulnézete, melyen a retesz az emelő által fölemelve van ábrázolva. A rajzok szerint az (a) emelő mellső végén egy (al) fej van kiképezve, mely a (c) kapcsolófejben a függélyes (1)1) csap körül forgatható (b) kapcsolótag egy üregében forgathatóan van ágyazva. Az (a) emelő a kapcsolófejen hátrafelé végig nyúlik és hátsó végével a kapcsolófejből kiáll, úgy hogy ott egy alkalmas taggal kapcsolható és ennek közvetítésével a kocsi oldalfala mellett működtethető. Az (a) emelő alsó fölülete a kapcsolófejben kiképezett, lejtős (d) fölületen nyugszik, fölső fölületén pedig egy (e) orr van kiképezve, melynek lejtős fölülete egy megfelelően lerézsiilt, az (f) reteszen vagy ezzel összekötött darabon kiképezett (el) föliilettel áll szemben. Eme fölületpárok együttműködése az (f) retesz nagymérvű elmozdulását idézi elő, mikor az (a) emelőt az (al) feje körül aránylag