30835. lajstromszámú szabadalom • Újítások iratrendezőkön

tetszőlegesen sokszor elforgathassuk. Ha pedig egy ily módon leragasztott lapot ki akarunk venni, akkor egy ollóval a bélyeg­nek a lap és betét közt lévő szabad részét átvágjuk. Ebből azt láthatjuk, hogy az által, hogy egy mozgatható betétre folytatólago­san több és több irományt ragasztunk az összekötő bélyegek segélyével, az előbb különválva volt lapokból egy jól összefüggő fűzetet kapunk. Az összekötő bélyegek esetleg csak egyik felükön lehetnek gummival bekenve, másik felükön pedig ki lehetnek lyukasztva vagy nem. Ha ezen másik felük ki van lyu­kasztva, akkor a lapot a bélyeg segélyével a védőborítékon lévő megfelelő megerősítő alkatrészekhez közvetlenül hozzá lehet fog­lalni. Ha ezen másik felük nincsen kilyu­kasztva, akkor a bélyeg ezen felét vala­mely rugóval lehet megfogni. Bárminő le­gyen is az alkalmazott összefoglalás! mód, a bélyeg fogósarokként szerepel, s lehetővé teszi azt, hogy a lapokat elforgathassuk s akadálytalanul elolvashassuk még azon he­lyeken is, melyek az összekötő bélyegek mellett vannak. Sok esetben összekötő bélyegül papir he­lyett más anyagot, szövetet, pergament stb. használhatunk. A ragasztógummit más ra­gasztóanyaggal helyettesíthetjük, pl. ostyá­val, vizahólyagenyvvel stb. A bélyegek ezen­felül még egyszerű szalagok is lehetnek, melyeket csak alkalmazásukkor kenünk be ragasztóanyaggal. A bélyegek alakja és színe tetszőleges lehet, azonban czélszerű azokat kerekre készíteni, mert ez alak ad leghosszabb forgósarkot, legkisebb föliilet mellett. Az összekötő bélyeg egyik fele rendesen meg van vastagítva az által, hogy egy fél bélyeget ragasztunk rá, úgy hogj- a bélyeg­nek az a fele, mely a mozgatható betétre van ragasztva, vastagabb oly czélból, hogy ez által a bélyeg átlátszó részére ragasz­tott levél vastagságát kiegyenlítse. Ilyen módon aztán bármennyi levelet ragasztunk is egy betéthez, a levélcsomó vastagsága sohasem lesz nagyobb, mint a levelek ösz- i szefoglalására használt s a betétben egy- I más fölé helyezett összekötő bélyegek Ösz­szes vastagsága. Az összekötő bélyeg színének egyik felét s visszájának másik felét kenhetjük be gummival, a másik felerészeit pedig szaba­don hagyhatjuk, mikor is a bélyeget a be­tétnek fölső lapjához s a levélnek alsó lap­jához ragasztjuk oda. A védő kéregpapirboríték reudesen, mint különben az összes könyvek, két födölap­ból s egy (s) hátrészből áll. A hátrész egy hajlékony szövetből is áll­hat, mely esetben a mozgatható betétek ezen szövethez, mely a két födőlapot össze­tartja, egyszerűen oda vannak tűzve. Néha a boríték helyett egy egyszerű ké­regpapirlapot használunk, mely a végleges osztályozásra váró lapokat ideiglenesen föl­veszi. A kéregpapirborítéknak egyik vagy má­sik födőlapját meg is hosszabbíthatjuk s egy vagy több elforgathat résszel láthatjuk el, melyeket a borítéknak bezárásakor föl­hajtunk, s kinyitásakor lehajtunk, úgy hogy teljesen zárt dobozt kapunk. Az ilyen bo­rítékba zárt okmányok tehát a fénytől és portól el vannak zárva. Ha az iratrendező nyitva van, az összes alkatrészei, u. m. födőlapok s azok elforgatható meghosszab­bításai egy síkban vannak. A megerősítésre való alkatrészek a kö­vetkezők : 1. azon alkatrészek, melyek a védő ké­regpapirborítékkal vannak szilárdan össze­erősítve, 2. azon alkatrészek, melyek a mozgatható betétekhez vannak erősítve; ez utóbbiakul mozgatható horgokat is alkalmazhatunk. Példának okáért néhány egyszerű megerő­sítési módot le fogunk írni. A kéregpapir­boríték (s) részéhez erősített alkotórész két vagy több vasdrót lehet (6. ábrán e). Hogy az (a) betéteket a védőboríték hát­részén lévő (e) drótokhoz hozzáerősíthes­sük, a betétek hátsó részén annyi fémmel bélelt (b) kimetszést alkalmazunk, a hány ilyen (e) drót van, még pedig egymástól ép oly távolságban, mint a milyen távol egy­mástól az (e) drótok vannak. Ha a betéte-

Next

/
Oldalképek
Tartalom