30793. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gőzgépek termikus hatásfokának növelésére

— 3 — visszatnenetelénél a negativ munkát tünteti föl, ha az (a2) szelepeken át annyi gőz távozik el a kompresszió előtt, a mennyi az összes befecskendezett folyadékból fejlődik. A 4., 5., 6. és 7. ábrákban vízszintesen vonalkázott (i, f, g, h és i) differencziális diagrammok a munkanyereséget tüntetik föl, különböző gőzfeszültségeknél, különböző töltéseknél, különböző túlhevítőmérsékleteknél és azon föltevés mellett, hogy a munkafolyamat egy hengerben megy végbe és hogy a kompresszió előtt és alatt annyi vizet fecskendezünk be, hogy a gőz a kompresszió végén éppen szárazon telített állapotban van és a kompresszió előtt annyi gőzt bocsájtottunk ki, mint a mennyi a hengerbe fecskendezett folyadékból keletkezik. A 4., 5., 6. és 7. ábrákban a merőlegesen vonalkázott területek a munkanyereséget tüntetik föl, ha annyival kevesebb gőzt komprimáltunk, mint a mennyi a gőzgyűjtőbe és a túlhevítőbe való befecskendezés folytán fejlesztetik, tehát a kompresszió előtt az (a2) szelepeken át kibocsájtatik. A vonalkázott diagramm-fölületek közepes nyomása olyan nagy, hogy a megengedett nagy dugattyúsebességnél a magas gőznyomás, a kompresszió korai kezdete és ennek a kezdeti feszültségig menő nagysága és a gőznek a kompresszió előtt vagy alatt való lehűtése folytán kettős működésű hengereknek alkalmazhatósága következtében olyan hengerméretek adódnak, melyeknél a folyamat kedvező lefolyása mellett rendkívül csekély lehűlési veszteségek lépnek föl, mint az a következőkből kitűnik. Minthogy a kompresszió kevéssel a dugattyúlöket kezdete után kezdődik, a károstér csak oly nagyra készítendő, hogy a dugattyú ne ütközzék a hengerfödelekbe és az a melegmennyiség, melyet a friss gőz a kezdeti feszültségig komprimált száraz gőznek a károstérben átad, igen csekély és miután a kompresszió megkezdéséig is csak igen minimális gőzmennyiséget bocsájtunk ki a dugattyú előtti térből, a dugattyú előtt a gőz hőmérséklete tetemesen magasabb, mint a mai gőzgépeknél és ezzel együtt a hengerfalak hőmérsékletének csökkenése jóval alacsonyabb. Minthogy a gőzt csaknem ugyanannyi százalékkal, mint a mennyit a töltés kitesz, a dugattyúlöket befejezése előtt a kezdeti feszültségig és szárazon telített állapotig komprimáljuk, ennélfogva a friss bebocsájtott gőz száraz hengerfalakat talál, úgy hogy az úgynevezett belépési kondenzáczi'ó elesik és azon meleg, melyet a mai gőzgépek hengerfalai a fáradtgőznek átadnak, megtakaríttatik, mert a dugattyú előtti gőzt a kezdeti feszültségig való kompresszió útján ismét visszanyerjük, és így a dugattyú áteresztéséből eredő gőzveszteség szintén elesik. A dugattyú előtti gőznek magasabb hőmérséklete folytán és a hengerfalaknak ebből eredő csekély hőmérsékletesése következtében az expansiógörbe "k" együtthatójakisebb és ennélfogva a hasznos középdiagrammnyomás nagyobb lesz. A középnyomást növeljük nagyobb töltésekkel, nagyobb gőzfeszültséggel, magasabb túlhevitőhőfokkal, a gőznek a kompresszió előtt és alatt való erősebb lehűtésével és mindenek előtt fáradtgőznek a kompresszió előtt a hengerből való kibocsájtásával. A gép szabályozását előidézik egy vagy több szabályozónak behatása a töltésre vagy gőzfeszültségre vagy egyidejűleg mindkettőre a befecskendezett vízmennyiségre a túlhevítő hőmérsékletére és a kibocsájtószerkezetekre, mely utóbbiak a kompresszió előtt annyi fáradtgőzt bocsájtanak ki, mint a mennyi a befecskendezés folytán képződik. Még ha a nyomás alatt álló befecskendezett folyadék túlnyomását egyenlő magasságban tartjuk is (akkumulatorüzem) úgy változó végső expanziófeszültségnél mégis előnyös, a befecskendezett vízmennyiséget külön szabályozóval szabályozni. A túlhevítő hőmérsékletének szabályozását vagy a fűtő végezheti, vagy pedig önműködően a gép szabályozójának vagy egy tágulási hőmérsékletszabályozónak, a levegő bevezetőcsatornák vagy füstgázcsatornák