30793. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gőzgépek termikus hatásfokának növelésére
keresztmetszetére való behatása útján vagy gőzsugár-kürtőventilátor segélyével fogana- ! tosíthatjuk. mely utóbbit a gép váltakozó terhelésénél a befecskendezett vízmennyiségtől származó fölösleges, változó gőzmeny -nyiséggel (mozdonyok és hajógépek) mű- ! ködtetjük. Miután az expanzióshengert nem szabad fölületihűtővel (hűtőpennyel) ellátni, ezért befecskendezésnél és föliileti hűtésnél a folyamatot két hengerben kell foganatosítani, melyek közül az első expanzióshenger, a másik kompressziós henger. Ha a folyamat egyszerű expanzióval megy végbe és két hengert alkalmazunk, akkor ezeket egymás mellett rendezhetjük el. A 8. ábra a két egymás mellett fekvő hengernek és a közöttük levő (1) kamrának elrendezését mutatja, úgy hogy az (m) hengerben expandált gőz lehűtése (1)- és (m)ben befecskendezés útján és az (n)-ben való kompresszió alatt köpenyhűtés útján történik. A befecskendezéshez teljesen tiszta folyadékot szabad használnunk. Ha az eddigi kettős működésű hőgőzgépeknél a túlhevítés és töltés oly nagy lesz (360° túlhevítés és 20% töltés), hogy a gőz az expanzió végén már nem megy át telített állapotba, akkor azok a hőléggépek minden hátrányával birnak, mert a súrlódó henger- és dugattyúrészek elpusztúlnak, minthogy a gőz ekkor sem azoknak kenéséhez, sem hűtéséhez hozzá nem járul. Ezen hátrányokat ezidőszerint azáltal szüntetik meg, hogy a gépeket egyszeres működésű gépek gyanánt készítik, vagy többszörös expanziósgépeket alkalmazunk elő- és közbenső túlhevítéssel és alacsony túlhevítőhőmérséklettel. A jelen találmány szerinti új gőzgépnél ezen hátrányok még sokkal magasabb hőmérsékleteknél és töltéseknél sem lépnek föl, ha a gőzt a kompresszió kezdetén és alatt annyira lehűtjük, hogy a kompreszsziógörbe a telített gőzökre vonatkozó v . p 1,135 = Vj . pj 1,135 állapotegyenletnek j felel meg. Ha a gőz a dugattyú előtt, tehát a kompresszió alatt, az egész löket folyamán telí-i tett, ekkor igen magas túlhevítőmérsékletek és nagy töltések mellett is kettős működésű hengerek alkalmazhatók. Ha a gépet például kettős expanziós gép 1 gyanánt készítjük, akkor úgy járunk el, hogy a gőzt a gépen való egyszeri átmenetnél egyszer vagy kétszer túlhevítjük és az alacsonynyomású hengert állandó vagy változtatható töltéssel dolgoztatjuk, mi mellett vagy a magas nyomású, vagy az alacsony nyomású henger komprimálja a gőzt a kezdeti feszültségre. Ha a magas nyomású henger komprimálja a gőzt a kezdeti feszültségre, akkor az alacsony nyomású henger a befecskendezett folyadékból fejlesztett és az (a2) szelepeken távozó gőzzel dolgozik. Ha az alacsony nyomású hengert, a mikor a gőzt a kezdeti feszültségre komprimálja, a regulátor által változtatható töltéssel dolgoztatjuk, akkor előnyös a vezérművet és és szabályozókészűléket úgy foganatosítani, hogy a magas nyomású és alacsony nyomású hengerek töltésének aránya mindig egyenlő legyen. Rider-féle dugattyúvezérmü alkalmazásánál a vezérművek közös regulátorrudazattal bírhatnak, ha a csatorna- es tolattyúélek hajlásai a külömböző töltéseknek megfelelően vannak választva. Hogy közbenső túlhevítéssel dolgozó kettős expanziós gépnél szabályszerű munkafolyamatot érjünk el (9. ábra), előnyös, hogy az alacsony nyomású henger, ha azt a gőzt a kezdeti feszültségig komprimálja, a löket alatt ugyanazon gőzmennyiséget szívja, mely a magas nyomású hengerbe tódul, illetve abból távozik. Ez esetben a gőz a túlhevítésnél V T a Gay-Lussac-féle törvényt ^ ^TI et l > úgy hogy a (V) a magas nyomású hengerlöket térfogata és (T) a gőz abszolút hőmérséklete a magasnyomású hengerből való kilépésnél, (VI) a térfogata és (TI) az abszoluthőmérséklete ezen gőzmennyiségnek i a túlhevítés után. akkor azon térfogat, melyeit az alacsony nyomású hengernek, illetve sűrítőnek minden löketnél szívnia kell, a
