30740. lajstromszámú szabadalom • Eljárás erjesztőszer előállítására és a vele való erjesztésre

Megjelent 1904. évi augusztus hó lO-étt. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEI KAS 30740. szám. IV/b. OSZTÁLY. Eljárás erjesztőszer előállítására és a vele való erjesztésre. JOHNSON GBOVE, A LONDON INSTITUTE FOB BBEWING TECHNO­LOGY TISZTELETBELI TAGJA LONDONBAN ÉS HABE PEBCY BICHÁBD CHEMIKUS BBOMLEYBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1903 junius hó 26-ika. A jelen találmány tárgya folyadékok er­jesztésére vonatkozik, mely czélra egy új erjesztőszer szolgál, melyet «Saccharomyces-Thermantitonum»-nak nevezhetünk el; a találmánybeli új erjesztőszerrel az erjesztés az eddiginél gazdaságosabb és gyorsabb lesz, az erjesztés föltételei megjavulnak és a kezelt folyadékok minősége javul. Az Eukaliptus-vesszőkkel erjesztő tulaj­donságaiknak megállapítására végzett kísér­letek vezettek a jelen találmánybeli erjesztő­szerre, melyet úgy kapunk, ha az Eukalip­tus növény vesszőit pár napig zárt edény­ben sacebarinoldatban állani hagyjuk, mire az edény fenekén az erjesztőszer sejtjeit lerakódva találjuk. Az így kapott sejteket mikroszkopiailag megvizsgálva és különböző kísérleteknek alávetve kitűnt, hogy azok egy eddigelé nem ismert új erjesztőszer, mely az alkoholos erjesztést különösen elő­segíti. Az új erjesztőszernek következő az ismer­tető sajátságai: a nagyítóval vizsgált sejtek a Sacch-Cerevisiae-sejteknél valamivel ki­sebbek és inkább tojásdadok, mint kerek­dedek; ritkán vannak bomlási állapotban, ellenben szorosan összeálló massza alakjá­ban figyelhetők meg, melyet hártyaszerű anyag tart össze; ezt az anyagot legkivált akkor észlelhetjük, ha kevés sejtet vagy ezeknek agglomerácziójából álló kevés anyag­részecskét egy bizonyos mennyiségű és pl. 49° C. hőmérsékletű vízben néhány órán át fejlesztünk. Ezt az összeálló masszát vékony részecskékbe szétterítve, pókhálószerű hár­tyát kapunk, melyben a sejtek egymásba szőve láthatóvá válnak. Ezt a hártyaszerű anyagot, melyben a sejtek fejlődésük álla­potában vannak jelen, puszta szemmel is láthatjuk; így pl. ha egy üveget fiatal sör­rel töltünk meg, és a jelen találmánybeli erjesztőszerrel állani hagyjuk, oly czélból, hogy az erjedés meginduljon és az erjesztő­szer érett sejtjei leülepedjenek, úgy az előbb említett hártyaszerű anyagot, melyben a fejlődésben lévő vagy éretlen sejtek szusz­pendált állapotban vannak, észlelni lehet. Ezen úszó részecskék a szerint, a mint a sej­tek kifejlődtek, különféle magasságokban találtattak; az érett sejteknek törekvése az, hogy leülepedjenek. Az említett erjesztő­szer 77° C. hőmérsékletet bomlás nélkül

Next

/
Oldalképek
Tartalom