30730. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tiszta rézszulfát előállítására maróalkáliák és sósav egyidejű előállítása mellett

Megjelent 1904. ^ví augusztus lió 9-én. MAGY. gjw KIR. SZABADALMI HI VATAL SZABADALMI LEÍRÁS 80730. szám. VII/i. OSZTÁLY. Eljárás tiszta rézszulfát előállítására maróalkáliák és sósav egyidejű előállítása mellett. GRANIER MIHÁLY HENRIK MÉRNÖK VILLEMOMBLEBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1904 február hó 10-ike. A találmány tárgya egy eljárás tiszta rézszulfát előállítására, melynél melléktermék gyanánt egyrészt marónátron, másrészt sósav képződik és melyre az jellemző, hogy v.damely alkalichlorid oldatot rézből vagy rézötvözetből készült anóda használatával elektrolysisnek vetünk alá, mikor a kathódán maróalkáli, az anódán pedig cuprochlorid képződik, mely utóbbit az ismert módon kénsav hozzáadásával sósav képződése mellett rézsulfáttá lehet átalakítani. Kathoda gyanánt valamely alkalioldatban nem oldódó fém, pl. vas használható. A találmány lényege tehát az, hogy az eljárás szerint az összes rezet más fémekkel nem fertőzött cuprochloriddá alakítjuk át, mely könnyen dolgozható föl rézsulfáttá, egyidejűleg pedig tiszta maróalkáli oldatot is állítunk elő, melyet sem a fém, sem a chior hatása alatt képződött chlorátok vagy hypocliloritok nem fertőznek, mert a chior már képződése pillanatában vegyül a rézzel. Ismeretes már eddig is bizonyos fémsóknak oly módon való előállítása, hogy a megfelelő alkálisókat a megfelelő fémből készült anóda használata mellett elektrolysisnek vetünk alá, mikor a kérdéses sók mellett maróalkáli képződik, azonban az eddig erre a czélra használt fémek, nevezetesen a vas- és réztől teljesen eltérően viselkednek, úgy hogy a réz alkalmazásával elért műszaki hatás előrelátható nem volt. Eme föntebb jelzett fémek ugyanis az elektrolysisnél nagyobb vegyértékű gyök alakjának képeznek sókat, ellenben a réz, ha azt konyhasóoldatból álló elektrolytben normális, a gyakorlatban könnyen betartható föltételek mellett használjuk anóda gyanánt, a kisebb vegyértékű, tehát a cuprogyok chloridját képezi, mely vegyület igen kis mértékben lévén oldható, azonnal a képződésénél kicsapódik, föltéve természetesen, hogy az elektrolytos készülék anóda czellájában kezdettől fogva van bizonyos mennyiségű, az electrolysisben részt nem vevő cuprochlorid. Ily módon az anódából a chior által kioldott réz a chlorid képződése után azonnal kicsapódik, míg ellenben más fémből álló anóda használatánál a nagyobb vegyértékű gyök sói képződnek, melyek oldva maradnak és a kathodatérbe is átjutnak diffúzió útján, minek következtében egyrészt a fémek nem válnak le teljesen, másrészt a képződött marónátront az anóda-