30686. lajstromszámú szabadalom • Sövényes aszaló

Magjelent 1904. évi augusztus hó 6-án. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEI KAS 30686. szám. X/b. OSZTÁLY. Sövényes aszaló. RHEINISCHE DAMPFKESSEL- UND MASCHINEN-FABBIK BtJTTNEB G. M. B. H. CZÉG R/M

UERDINGENBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1904 január hó 18-ika. Az eddig ismeretes sövényes aszalóknál különböző hátrányok észlelhetők, melyeknek kiküszöbölését a jelen találmány czélozza. E hátrányok főképpen a következők: A közönséges sövényes aszalók a föltöltés és kiürítés váltakozása folytán nem folytonosan, hanem szakaszosan tartatnak üzemben, mi mellett a legfölső sövényre helyezett anyag bizonyos idő múlva a második sövényre és így tovább lapátoltatik át, míg csak a legalsó sövényre érkezik s innen eltávolíttatik. Eközben természetesen szükséges, hogy a munkások a sövényeken járjanak. Ebből következik, hogy a sövényeknek egymástól legalább is embermagasságnyi távolságban kell feküdni. Viszont, hogy a munkások dolgozás közben a hőségtől, portól és a különböző gázoktól ne szenvedjenek szerfölött, az aszalókat előzőleg ki kell szellőzletni és lehűteni. A munka az aszaló sövényeken mindennek daczára mégis nagyon egészségtelen. De egyszersmind nagy hő- és munkabérpazarlás mellett a munkaszolgáltatás aránylag nagyon csekély. Mivel pedig a munka így sok nehezítő mellékviszonyok között történik, nagyon gyakran megtörténik az is, hogy a kapott termék, pl. aszalt maláta, aszalás közben megromlik, illetőleg üvegessé válik. A találmány tárgyát képező szerkezet segélyével a fentebbi hátrányok tökéletesen kiküszöbölhetők. A találmány szerint az aszaló több egymás fölött elrendezett sövényből van összetéve, mely utóbbiaknak mindenike két csoport, élére állított pálczából áll s ezeknek támasztófölülete, középállásuknál, vízszintes vagy hajlott síkot képez. A két csoport pálczái egymással párhuzamos függélyes síkban mozognak, még pedig úgy, hogy az egyik csoport pálczáinak valamennyi pontja egy zárt görbét ír le a másik csoport pálczáival szemben, mi mellett esetleg az egyik csoport pálczái mozdulatlanul maradnak, vagy pedig az egyik csoport csakis vízszintes, míg a másik csoport csakis függélyes irányban mozgatható. Ha a pálczákat sorjában (1, 2, 3, 4, 5, . . . stb.) számokkal jelöljük meg, akkor a páratlan (1, 3, 5, 7 . ..) számokkal jelölt pálczák az egyik (A) csoporthoz, míg a páros (2, 4, 6 . ..) számokkal jelölt pálczák a másik (B) csoporthoz tartoznak (1. és 2. ábra). A két csoportba tartozó pálczák, melyeknek mindenike több, egymás fölött fekvő és szilárdan összekapcsolt részből állhat, tartócsapok segélyével