30658. lajstromszámú szabadalom • Sorokat egyenlő közökkel kizáró gép

Az (0) mérőék csuklós karja különböző hajlásszög alatt állítható be; e czélból az (o7) csap körül elforgó s (o9) fogakkal ellátott szegment van alkalmazva, mely a kilincsen levő (olO) nyíláson megy át ezen nyílás alján levő (ol7) fog a szegmenttel együtt a kilincsnek az (ol) rúdhoz képest való különböző helyzetében való rögzítésére szolgál. Az (o9) fogak úgy vannak méretezve, hogy az ék különböző hajlásszögeinek tangensei úgy viszonylanak, mint 1:2:3:4 stb., aszerint, amint a szegmenten az első, második stb. fog van az (ol 7) foggal kapcsolatban. Ezen elrendezés által egy változtatható lejtősségű éket kapunk, melynek forgáscsapja (o4)-beu van, s melynek lejtői 1 : L, 2: L stb. viszonyok által fejezhetők ki, hol L az ék hosszát jelenti és a beállítható kar az (oS) szegment első, második stb. fogával van kapcsolva. Ezen változtatható ék az (A és C) lemezek között van elhelyezve s fölső vége a (Bl) csatornában levő (b3) nyílásba ér. Az éknek a (Cj lemezhez képest való horizontális elmozdulásának meggátlására a (C) lemezen (cl) borda van alkalmazva, melyen az ék (ol2) hornyával vezettetik. Ha a (C) lemez balfelé elmozdul, még pedig, mint előbb láttuk, oly távolságra, mint amilyen a sorban levő ideiglenes közök együttes vastagsága, akkor vele együtt az ék is ugyanannyival elmozdul s eközben az (o3) kar hajlásszöge is megváltozik az állal, hogy az (oll) horog beleakad a helytálló (ol8) csapba s a kilincs ilymódon az ék mozgása közben kileng. A vízszintes mozgás és az (o3) kar lejtőjének megváltoztatása által a sorban lévő közök számát a végleges köz méretezéséből kiküszöböltük. Az ék beillesztése és a sor kimérése. Mialatt a leírt működések végbemennek, .az (sll) exczenternek konczentrikus része az (s8) csúszórudat (slO) csigájánál fogva elnyomja. Ha az (sll) exczenter (sl7) lapos része jut a csigával kapcsolatba, akkor az (s8) rúd jobbra elmozdulhat. Ekkor az (sl3) korong átvezetett (s12) zsinórt valamely súly vagy más ráható erő meghúzza, s a másik végéhez kötött (s) szánkót ez által fölemeli. Az (s8) rúd fogazva van és (s7) fogaskerék fogaival kapcsolódik, mely utóbbival egy tengelyen levő (s5) fogasszegment fogai a szánkón lévő függélyes fogasrúdba kapaszkodnak, oly czélból, hogy a szánkót az (s8) rúd vízszintes elmozdításával az (sl2)kötelre ható erő ellenében le lehessen sülyeszteni. (s) szánkó s az ék egymással az (s3) vízszintes kivágás és az ebben lévő (ol3) csap által van összekötve. Ezen szerkezettel elérjük azt, hogy az (s) szánkó az éket horizontális mozgásának zavarása nélkül fölemelheti, mihelyt az (sll) exczenter ezt lehetővé teszi. Ha az ék emelkedni kezd, az (o3) kaialján lévő (ol7) fog az (08) szegment valamely fogával kapcsolódik össze, mely szegment eddig az (ol9) peczek által fölemelt helyzetben volt alátámasztva. Az ók (o3) karja tehát ekkor a sorban lévő közök számának megfelelő hajlásszög alatt az ék (ol) rúdjáva! merev kapcsolatba kerül, s a kar ezen helyzetét az ék emelkedése közben is megtartja. Az ily módon beállított ék már most fölemelkedik mindaddig, míg a lejtős fölűlete és (b) kilincs közé beszoruló typusok és közök ezen mozgásnak határt nem szabnak. Ebben a helyzetben a sor élcelődésének vonalában az ék függélyes szára és lejtője között egy bizonyos hosszt mér ki. Minthogy az ék liajlása arányos a közök számával és minthogy az ék által kimért hossz egyenlő a sorban lévő közök számának s azok theoretikusan megkívánt vastagságuknak sorozatával, ebből az következik, hogy az ék emelkedése a közök számára való tekintet nélkül, tisztán attól függ, hogy a kimért sornak egyenlő vastag közökkel való kizárására mily vastagságú közök szükségesek. Ha pl. egy sor egy közzel volna kizárható, akkor a köz, melybe az éknek be kell illeszkedni, hatszor kisebb, mint egy oly sornál, melynél pl. hat köz kell a kizáráshoz, azonban ez utóbbi esetben az éknek hajlásszöge is megfelelően nagyobb,