30658. lajstromszámú szabadalom • Sorokat egyenlő közökkel kizáró gép

úgy hogy az ék a közök számától függetlenül fog fölemelkedni. Föntiekből következik, hogy ha az éknek ezen mozgását egy megfelelő mechanizmusra arányosan átvisszük, ezt a helyes méretű közök előállítására és ezeknek a sorba való beiktatására föl lehet használni. Ilyen elrendezés lehet az pl. hogy az ék bizonyos magasságra való fölemelkedésénél bizonyos vastagságú köz öntésére egy mintát beállít. Megjegyzendő, hogy a minta beállításának azalatt kell történni, mialatt az ék fölfelé mozog és be kell fejezve lenni akkor, midőn az ék a sort a (b) kilincshez szorítván, megáll. Ezután mihelyt az (sl5) exczenterrész jön az (slO) csigával kapcsolatba, az (s) szánkó az ékkel együtt lefelé mozog s a sor ismét szabaddá lesz. A végleges közö/c képzése. Az ék, mint előbb említettük, valamely köz-előállító vagy valamely köz-ki választó, vagy tetszőleges más efféle szerkezetet vezényelhet, illetőleg állíthat be. Az itt leírt közöntő berendezés csak mint ezen szerkezeteknek egyik példája van ismertetve. A köz-minta (3. és 4. ábra) a (Bl) csatorna mögött van elhelyezve és az olvasztott betűöntőfém a (T) edényből (r) vezetéken át ömlik belé. Ezen minta két hasábalakú (Q) és (q) részből áll, melyeknek egymással szembe fordított lapjai oly szélesek és hoszszúak, mint amilyen a köz hossza és szélessége. Ezen hasábok közti beállítható távolság egyenlő a köz vastagságával. Ezen távolság szabályozására a (q) rész szolgál, mely különböző helyzetében meg is rögzíti a mintarészeket. A (q) egy karján lévő csiga a (ql) rúdon lévő (q2) hasítékban gördül. A (ql) rúdon (q3) lábszerű nyúlvány van, melynél fogva a (ql) rudat a fölemelkedő ék (ol3) csapjával fölfelé mozgatja. A (ql) rudat a (q4) rúd vezeti, mely utóbbit a (q5) rúddal összekötött (q6) csavarral lehet beállítani; ugyanis (q4) rúd függélyes irányban nem mozdulhat el, azonban vízszintes irányban kis oldalmozgása van, úgy hogy a (q5) ékfölületekkel bíró rúd és (q5) csavar segélyével a (ql) rúd felé s azzal együtt elmozdítható annyira, amenynyire ez utóbbi pontos beállítása ezt megkívánja. A (ql) rudat különböző helyzetében rúgós (q7) csap rögziti, mely a (ql) rúd (q8) zászlójához támaszkodik. A (ql) lúd az ék mozgása folytán oly helyzetbe jön, mely a kivánt köz vastagságának megfelel 8 a (q) mintarészt is megfelelően beállítja. Az (ol3) csap s a (q3) lábszerű nyúlvány közti a rajzon látható távolság arra szolgál, hogy az ék ezen keresztül szabadon mozoghasson, anélkül, hogy a mintát beállítaná. Ugyanis, midőn az (ol3) csap a (q3) lábhoz kerül, ez azon helyzet, mely a minimális vastagságú köznek felel meg, úgy hogy a minta ennél vékonyobb közök öntésére már be sem állítható, mert ezek már nem volnának sem teljesen önthetők, sem könnyen kezelhetők. A végleges közök beiktatása. A végleges közök beiktatására szolgáló itt leírt szerkezet egyszerű és egy régibb találmányból van véve, úgy hogy csak a teljesség kedvéért írjuk itt le. Miután a minta a helyes nagyságra be van állítva, és az ék a kezdeti helyzetébe visszatért, az (M) sortengelyen levő (g2) bütykös tárcsa valamely megfelelő szerkezet segélyével a (g) zsinórt előre húzza. Ha a sor előrehalad, a benne levő typusok a (Bl) rendező csatorna megfelelő kivágásában elhelyezett (V) emelőt lenyomják, s ez viszont a (v) rúgó egyik végét nyomja le, mely a rúgó másik vége erre a (VI) kilincs fölfelé nyomja. A (VI) kilincsen kis fölfelé álló orr van, mely az (E) ideiglenes köz (e) kivágásába, ha ez fölébe kerül, benyúl, ha már most a sor tovább halad, a közre következő typus a (V) emelőt és (VI) kilincset előre tolja, mire a (vl) szögemelő kileng és a (v2) rúd fölfelé mozog, s mialatt (vl) kilincs a sort megakasztva tartja, addig a (zl) kilincs (z) orra fölszabadul s a kilincs a rúgó hatására bekapaszkodik a (z3) korong egyik kivágásába, mely korong folytonos forgásban van, mire a (zl) kilincset hordó (z2) korong «szótengelynek® nevezett (Y) tengelyével együtt egyszer körülfordul. A szótengely a (T) edényben levő du-i gattyút mozgatja, inely bizonyos mennyi-