30658. lajstromszámú szabadalom • Sorokat egyenlő közökkel kizáró gép

— 2 -már a gépről véglegesen lekerült, a (gl) | zsinórral a (G) tömböt ismét kiindulási helyére i visszavisszük. A közöket számontartó szerkezet. Ha a sor, mely bizonyos számú szóból, vagyis typusokból és ideiglenes (E) közökből áll, a (Bl) csatornába bekerül, a közbeiktatott közök számbavételére szolgáló szerkezetet hozza működésbe, mely a következő : (dl) tengelyen (d2. d) szögemeltyű van, melynek (d) szárán levő orra (Bl) csatornába nyúl, míg a (d2) szárának végén a (d3) kilincs van csuklósan alkalmazva. Ha a sort képező első typus a (d) szárán levő orra jut, lenyomja azt s ennek megfelelően a (d3) kilincs hatására a fogazott (D) rúd (D2) vezetékén egy foggal balra elmozdul. Ezen helyzetében egy (d4) kilincs által rögzíttetik meg (2. ábra), mely a (d3) lengő kilincs mellett foglal helyet. Ha egy megfelelő (e) kivágással bíró (E) köz (7. ábra) kerül a (d) száron le\ő orr fölé, az utóbbi fölemelkedik s a közre következő typus által ismét lenyomatván, a (D) fogasrudat megint egy foggal tovább tolja. Mint látható a (D) fogasrúd egy foggal többel tolódik el balra, mint ahány köz a sorban van, azonban kezdeti állásában egy foggal jobbra van tulajdonképeni nulla állásától eltolva, úgy hogy a tulajdonképeni nulla állásából csak annyi foggal mozog balra, mint ahány köz a sorban van. A 2. ábrán a (D) rúdnak egy-két közzel bíró sornál elfoglalt helyzete van föl tüntetve. A (D) rúd fogainak osztása egyenlő az ideiglenes köz vastagságával. Mihelyt a sor balra elmozdul annyira, hogy vége a (b) kilincs elé kerül, az (ml) kétkarú emelő külső végét a munkás fölemeli, mire az (m2) kilincsnek (m6) orra fölszabadul, mely (m2) kilincs az (M) tengelyre ékelt (p) korongon van elrendezve. Az (m6) orr fölszabadulásával az (m2) kilincs az (m3) rúgó hatására kileng és (m4) peczek a folytonos forgásban levő (m8) korong egyik kivágásába behatol, miáltal (m8) korong a (p) korongot magával viszi, mely utóbbi j ilymódon minden sornál egy körülforgást i végez. Ugyanis mielőtt a (p) korong egy körülforgást befejezne, (ml) emelő orra ismét fölemelkedik s az (m6) orr útjába állva a körülforgás után az (m2) kilincset ismét kiváltja, s ez által (p) tárcsát megállítja. A «sortengely»-nek nevezhető (M) tengely körülforgása alkalmával, mint később látni fogjuk, többféle munkát végez. Először is a mérő-éket kezdeti helyzetéből, melynél az ék és (b) kilincs közti távolság éppen a hasábszélességgel, annyira mozdítja el balra, amilyen a sorban levő ideiglenes közök együttes vast gsága, miáltal ezek száma a végleges közök méretezésénél számba nem jön. Az (M) sortengely körülforgásával ez a következő módon megy végbe. A (c9) rúgó a (C) függélyes lemezt, mely a (B) alatti vízszintes vezetékben mozoghat (c3) kétkarú emelő és (c8) csap közvetítésével balfelé mozgatja el, midőn a (c3) kétkarú emelő másik végén levő csigára ható s az (M) sortengelyre ékelt, az 1. ábrán pontozva föltüntetett (el2) exczenter tárcsa ezt megengedi. A (C) lap már most a gép baloldala felé elmozdul mindaddig, míg (c6) kúpos végű peczek a (c5) rúgó (c4) görbületéig ér; az ezen görbület által benyomott kúpos végű peczek másik végén levő akasztó az (A) lemezen levő (cll) fogasrúd valamelyik fogába akad s ezzel a (C) lemezt megrögzíti. Minthogy a (c5) rúgó az előbb leírt (D) fogasrúdhoz van erősítve, a (C) lemez kezdeti helyzetétől balra oly távolságnyira rögzíttetik meg, mint amilyen nagy a sorban levő ideiglenes közök összes vastagsága. A mérőék. Az (0) mérőék (5. és ti. ábra) legfontosabb része a csuklós (o3) beállítható kar. Maga a mérőék (ol) rúdból áll, melynek keskeny oldalán (o2) horony van (6. ábra) s ebben helyezkedik el az (o3) kar. Ez utóbbi a fölső végén (o4) félhengeralakú csappal van ellátva, mely az (ol) rúd félhengeralakú kivágásában elfordulhat. Az (o5) rúgó a horony fenekén van megerősítve s az (o4) kar (oti) j kampójába kapaszkodik és az (ol) rudat i és (o3) kart egymáshoz szorítja.