30647. lajstromszámú szabadalom • Hajlási korrektor és kormánycsappantyú torpedók számára

által befolyásolt lengési játékát támogatni, egyébiránt a lényegre semmi befolyással nincsenek. Az 1. ábrában a hajlási korrek­tornak a találmánybeli mélységi korrektorral (hydrostatikai lappal) létesíthető összekötte­tése a kormánygépig (a servomótorig) sema­tikusan van föltüntetve. Mint látható, két hydrostatikai (b) lemez függélyes (a) orsói egy (c) mérlegrúddal vannak összekötve. Egy másik, a (c) emeltyűvel csuklósan összekötött (d) emeltyű ezenkívül még a használatos mélységi korrektor (e) orsójával van csuklósan összekötve. Aszerint, amint a mélységi vagy hajlási korrektor jön működésbe, a (d) emeltyű támasza (g)-ben vagy (h)-ban van. Ha (a torpedók hibás mélysége és egyidejű­leg megbillent fekvése folytán) mind mély­ségi, mind hajlási korrektor egyidejűleg jönnek működésbe, akkor együttes vagy kü­lönbözeti hatás jut érvényre, mely a kor­mánygép (i, k) emeltyűkészűléke és a tor­pedón jelenleg alkalmazott egyéb átvivő szerkezetek (kormányrudak) segélyével, a kormánycsappantyúra vagy a vízszintes kor­mánylemezekre vitetik át. A hajlási korrektor második szerkezete a szintező mérleg elvén alapszik. (1) két egy­mástól lehetőleg távol fekvő henger, me­lyekben egy-egy (m) dugattyú mozog s ezeknek lökete mind fölfelé, mind lefelé határolva van. A két (1) henger az (n) cső segélyével all egymással összeköttetésben, mely higannyal van megtöltve. Mindkét henger födője nyitva van, hogy a külső levegő szabadon be- és kiáramolhassék. A dugattyúk fölötti két tér egy csövecske segélyével is összeköthető egymással lég­záróan. A dugattyú súlya az átviendő erő­nek megfelelően van választva. A dugaty­tyúk harántmetszete úgy választandó meg, hogy a torpedónak mintegy 1—5 fokú el­hajlásánál a hydrostatikai nyomás megkö­zelítőleg kétakkora legyen, mint egy du­gattyúnak súlya. A két dugattyú elásztikus hengerfödőkkel (membránokkal) is helyet­tesíthető. Ez esetben az előbb említett lég­kiegyenlítés nem szükséges. A dugattyúk súlya részben vagy egészen a hengerfödők súlyával vagy tekercsrugókkal is pótolható, melyek a hengerek -tengelyirányúban a hen­gerfödőkre nyomást gyakorolnak. Világos, hogy a torpedó billenésénél a dugattyúk függélyes irányban fognak mo­zogni. E mozgásnak a mélységi korrektor mozgásával együttesen a kormányszerke­zetre történő átvitele nincs befolyással a hajlási korrektorok elvére, ép úgy, mint az első foganatosítási alaknál (1. ábra), mint ez a 2. ábrából minden további magyarázat nélkül kitűnik. Az (m) dugattyúk egyike és a (c) emeltyű között összekötő tag gyanánt a mindkét végénél csuklósan kapcsolt kis (o) vonórúd szolgál. A kormánycsappantyú a torpedónak füg­gélyes irányban való kormányzására szolgál és az eddig alkalmazásban lévő vízszintes kormánylemezek kiküszöbölését czélozza. Ez utóbbiaknak elmaradása és ezzel a tor­pedó járására gyakorolt ellentállásának meg­szűnése által a torpedó sebességének növe­kednie kell. A torpedó hátsó végénél, az itt kitorkolló propellertengelycsővel lehetőleg légmentes összeköttetésben, a kerek vagy négyszögletes belső keresztmetszettel bíró (p) cső (3. ábra) van alkalmazva, melyben a vízszintes (q) tengely körül elforgatható (r) csappantyú van elrendezve. A (q) tengely az (s) tengelyemeltyű stb. segélyével, az eddig a vízszintes kormánylemezek mozga­tására alkalmazott rudazattal áll összeköt­tetésben. Az (r) csappantyú alakja a cső belső keresztmetszetének megfelelően akként van megválasztva, hogy mikor a csappantyú teljesen elforog, (mintegy 45°), a (p) csőnek vagy alsó, vagy fölső felét zárja. A gép által elhasznált komprimált levegő, mely a tengelycsövön és a (p) csövön hátulról ki­áramlik, a csappantyúnak elforgatott állá­sánál fölfelé vagy lefelé eltérítést szenved. Ennélfogva a kiáramló levegőnek a vízre gyakorolt nyomása által okozott visszahatás, a kormánycsappantyú fekvése szerint, a torpedó hátsó részét megemeli vagy sü­lyeszti. Legnagyobb a csappantyú kormány­hatása akkor, midőn egyik fele a (p) cső belső fölületét érinti. Mikor az (r) csap-

Next

/
Oldalképek
Tartalom