30610. lajstromszámú szabadalom • Készülék tüzelőanyag bevezetésére hőerőmótorok sürített léggel telt elégési terébe

- 2 -nyíláson keresztül a (H) kis segéddugattyú nyomul be az (L) kamarába. A (H) dugattyúnak egy tömítőszelenczén át kinyíló (J) dugattyúrúdja van és úgy lesz vezérelve, hogy a kompresszió ideje alatt lehetőleg mozdulatlan marad. így hát a (H) dugattyú mögött a nyomás akkora lesz mint a kompresszióstérben. Az (F) térben levő tüzelőanyag e mellett mozdulatlan marad, mert a fölötte levő légnyomás a (K és M) nyílások által teljesen kiegyenlítődik. A tüzelőanyag az (F) térben idő előtt nem gyúlhat meg, mert az (F) tér igen szúk. A kompresszió vége felé a (H) dugattyú jobbról bal felé nagyon gyors mozgásba hozatik, e mellett elzárja a (G) kiegyenlítőnyílást és az (L) kamarában túlnyomást létesít. Az (L) kamarából a levegő az (M és K) csator nákon át az égési térbe nyomul és magával rántja az (F) térből a folyékony tüzelő anyagot, hogy az egész elégetési levegővel keverje. A (H) dugattyú vezérlése a következő- i képen történik és pedig: dugattyúrúdja (J) az (NO) kétkarú emeltyű segélyével mozgásba hozatik, a mely emeltyű a csapágyaiban forgó (P) tengelyre van fölékelve. Az (O) kar (Q) rúd által az (R) fix tengely körül forgó (S) emeltyűvel csuklószerüen van összekötve. Ezen emeltyű az alsó végén (T) görgőt hordja. Mint az az 1-ső ábrából látható, ezen görgőre az (U) fixtengely körül forgó (V) Kilincs (különösen jellemezve a 4-ik ábrában) ráfeküdt, mivel a (W) erős rúgó lefelé húzza.. Ezen elrendezés folytán az (S) emeltyű alsó része, valamint az (0) emeltyűkar nem mozoghat jobbra és így a (H) dugattyú nem tolódhatik el balra. Ha ezen szerkezet nem létezne, akkor a magas kompresszió alatt a (H) dugattyú kifelé nyomatnék, mert baloldala a kifelé nyúló (J) dugattyúrúd miatt kisebb fölülettartalommal bír mint a jobb, ez által tehát oly erő keletkezik, mely a dugattyút balra igyekszik tolni. Ezen erőt kell tehát a (V) kilincs a (W) rúgóra a rúdszerkezet segélyével átvinni. A (W) rúgó oly erősre vau méretezve, hogy épen csak a fönt körülírt erőt képes legyőzni; de ha most a (Bl) munkatengelyen levő (X) bütyök az (S) emeltyű (Y) görgőjére hat, illetve nyomást gyakorol, akkor a (W) rúgó feszültségét legyőzi. A (T) görgő a (V) kilincset fölfelé fordítja és az (S) emeltyű egész szabadon mozog tovább, a mi mellett a föntemlített túlnyomás, a melyet a kompresszió a (H) dugattyúra kinyúló dugattyú miatt gyakorol, ugyanazon dugattyúrúdra hajtólag hat. A (J) dugattyúrúd keresztmetszetét oly nagyra vehetjük, hogy a (H) dugattyút kifelé toló kompresszióserő még egyedül is képes a befecskendő túlnyomást legyőzni, akkor az egész (H J N 0 Q S) rendszert maga képes mozgatni és az (X) bütyök csak az (Y) görgőt követné. De ez a gép sebességétől is függ, mert például nagyobb sebességnél a levegő nem fog idejekorán a (K) nyílásból kiáramolhatni, ellenben az (X) bütyök, melynek most nagyobb sebessége van az (Y) görgőre rányom és a (H) dugattyút löketének végére kényszeríti. Az 1—4. ábrában megrajzolt elrendezés erre alkalmasabb; az (J) dugattyúrudat lehetőleg vékonyra vesszük, miáltal a (W) rúgó is gyöngébbre vehető. További ábrákon egész szabad (H) dugattyús elrendezések fognak leíratni. Az 1. ábrában megrajzolt állás a befecskendezett löket kezdetének felel meg. Ha az (X) bütyök az (Y) görgőn túl ment, úgy a befecskendező löket be van fejezve és a (H J N 0 Q S) rendszer a munka és kiömlesztő löket alatt eltolt állásban marad. Az ezután következő szívó löket alatt az (X) bütyök az (Y) görgőhöz újra közeledik, de mivel ez utóbbi ez időben meg balra van eltolva, elmegy mellette. Ezen pillanat után, tehát körülbelül a szívólöket közepén kezd az (dl) vezértengelyen, (mely kétszer kevesebb fordulatot tesz mint ! a (Bl) munkatengely) levő (Z) bütyök az (0) emeltyűkaron levő (Ll) görgőre hatni, mely görgő a befecskezendő löketnél jobbra elto-I lódott és azt balra tolja el; az egész rend! szert tehát az eredeti helyzetbe hozza, a mi