30593. lajstromszámú szabadalom • Forgózsámoly szálfaszállító kocsik számára

Megjelent 1904. évi julins lió 21 -én. MAGY. JW KIR. SZABADALMI VATAL SZABADALMI LEI RAS 30593. szám. X/k OSZTÁLY. Forgózsámoly szálfaszállító kocsik számára. GYULAFALVI GBOEDEL BERNHARD IPAROS GYULAFALVÁN. A szabadalom bejelentésének napja 1903 augusztus hó 13-ika. Jelen találmány tárgyát szálfaszállító kocsihoz való forgózsámoly képezi. A szálfák és fatörzsek szállítására rendelt kocsik tudvalevőleg oly forgózsámolyokkal vannak ellátva, melyeknek lőcsei a kocsi kirakása czéljából oldalt fektethetők vagy billenthetők, hogy a fákat vagy törzsöket ne kelljen a lőcsök fölé emelni. Jelen találmány czélja •i^yszerű és tartós szerkezetű forgózsámolyok íőállításában áll, melyeknél a lőcsök forgás•lapja majdnem teljesen tehermentesítve van s a lőcsöket függélyes helyzetben tartó i^ztosítr szerkezet a kocsi homlokvégéről könnyen kioldható, úgy hogy a kezelő személyzet nincs azon veszélynek kitéve, hogy a leguruló fák által elüttetik. A mellékelt rajz az új bezendezést kiilönűző nézetekben tünteti föl és pedig az 1. ábra a forgózsámoly végének homlok; .'zete függélyesen álló lőcs esetében, a 2. ábra a forgózsámoly végének oldal,:zete, melyen a lebillentett lőcs helyzete szakadozott vonalakkal van föltüntetve, a 3. és 4. ábrán az 1. ábra A—Al, illetve —B1 vonalai szerint vett vízszintes met/;etek láthatók, az 5., 6. és 5a., 6a. egyes részleteket tüntnek föl fölülről és oldalról nézve, a 7., 8. és 9. ábrán a kioldó emelő három különféle nézetben látható, a 10., 11. és 12. ábrák a lőcsbiztosításnak a 7—9. ábrákon látható emelő segélyével való kioldását háromféle vetületben tüntetik föl. Az ismert módon szénsavakból készült (a) forgózsámoly két végén, a fölső oldalon egyegy (b) lemez van elrendezve, mely a forgózsámolyt képező U-vasak távolságának megfelelően kellő hosszúságú hasítékkal bír (6. és 6a. ábra), hogy a zsámoly U-vasait összekötő (d) szegre forgathatóan (elbillenthetően) ágyazott (f) lőcs függélyes helyzetbe legyen állítható. A (b) lemez villaszerű kiképezése folytán keletkező karok végei (g) pofákat hordanak, melyek egymásfelé néző homloklapjai rézsútos irányúak, úgy hogy közöttük egy ékalakban szűkülő hézag képződik. Ezen hézagba az (f) lőcsre tolt s azon hosszirányban eltolható (h) lemez (i) toldata illeszkedik, ha az (f) lőcs függélyes helyzetbe van hozva. Ezen berendezés következtében az (f) lőcs szilárdan meg van támasztva s különösen annak (d) forgáscsapja jelentékenyen tehermentesítve van. Az ékalakú (h) lemez az 5a. ábrán látható négyszögletes lemezzel is helyettesíthető, mely a (g, g) pofáknak