30593. lajstromszámú szabadalom • Forgózsámoly szálfaszállító kocsik számára

ű — feléje forduló oldallapjaihoz simulhat, anél- J kül, hogy azok közé lépne. Az ékalakú (i) meghosszabbítás azonban azt az előnyt nyújtja, hogy a forgózsámoly karja jobban kifelé rendezhető el és így a forgózsámoly rakodó területe szélesebbé tehető, amint azt az 5a. ábrán látható pontozott vonalak mutatják. Ugyanazon eredmény azáltal is elérhető, hogy a (g) pofák a zsámoly fölső oldalán vannak elrendezve, amikor is az eket összekötő (b) lemez elhagyatik. Az ékalakú (h, i) lemeznek az (f) lőcsről való leesését az utóbbi lebillentése alkalmával a lőcs szabad végének egy megvastagítása akadályozza meg. Az (f) lőcsnek a függélyes helyzetben való megerősítése egy (k) sasszeg segélyével történik, mely a lőcsön szorosan a zsámoly fölső lapján nyugvó (h) lemez fölött átmenő (m) furatba van tolva. Hogy a (k) sasszeg önműködően biztosíttassák, a következő berendezés van foganatosítva : Az (tn) furathoz egy oldalsó hasítékszerű (n) bevágás csatlakozik, mely függélyesen álló lőcsnél rézsútosan halad fölfelé. Ezen bevágásba a (k) sasszegen kiképezett (o) szakáll vagy nyelv illik, mely a (k) sasszegnek az (m) furatba való tolását csak meghatározott helyzetben engedi meg. A (k) sasszeg maga a nyelv fölé eső oldalán könyökalakban van görbítve, úgj* hogy ha a szeg az (n) bevágás által megkívánt ferde helyzetben a furaton annyira áttolatott, hogy az (o) nyelv a lőcs másik oldalán kilépett, akkor a súly egyoldalú eloszlása következtében a (k) sasszeg úgy fordul el, hogy könyöke a zsámoly fölső oldalára fekszik. Eközben az (o) nyelv az (n) bevágás környezetéből eltávozott s a sasszeg a véletlen kiesés ellen kellően biztosítva van. A kocsi kirakása alkalmával az (f) lőcsök lebillentetnek, mely czélból a Kasszeg nfegfelelő elforgatás után az (m, n) furatból kihúzatik. Azonban a lőcs a (g) pofák és (h) lemez által a sasszeg kihúzása után is függélyes helyzetben tartatik s csak akkor billenthető le, ha a (h) lemezt, illetve annak ókét a (g, g) pofák közül eltávolítjuk. Ez a | (p) emelő segélyével történik (7—9. ábrák), melynek alsó oldala a (q) helyen támaszfölületet képez, melynél fogva az emelő a zsámoly fölső lapjára, illetve a (g) pofák egyikére fektethető, míg mellső (r)' vége a zsámoly U-vasa közötti hasítékba a (h) lemez alá nyúlik (10—12. ábrák). Az (s) kivágás, valamint az (r) véget az emelő többi részével összekötő darab meggörbítése lehetővé teszi, hogy az emelő a kellő helyre illeszthető és (q) lapja, illetve a (g) pofa körül elforgatható legyen. Eközben az emelő (r) vége a lőcsöt lazán körülvevő (h) lemezt annyira emeli föl, hogy annak (i) toldata a (g, g) pofák közül kilép, mire a lőcsök a rakomány oldalirányú nyomása következtében maguktól lebillennek. Mivel a forgó kocsialvázak a mozgékonyság emelése czéljából a szállítandó fák végei alatt vannak elrendezve s a jelen berendezésnél a lőcsök kioldása a kocsi horalokvégéről történik, ennélfogva a kezelő személyzet nincs azon veszélynek kitéve, hogy az esetleg leguruló fák által megsértessék. A (k) sasszeget czélszerü egy láncz vagy efféle segélyével a kocsialvázhoz erősíteni, mely azt az elveszéstől megóvja. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Forgózsámoly csapok körül elbillenthető lőcsökkel ellátott szálfaszállító kocsik számára, jellemezve a zsámolyok végeinek fölső oldalán elrendezett s esetleg egy hasítékkal bíró lemez segélyével összekötött (g, g) pofák által, továbbá a lőcsön hosszában eltolható (h) lemez által, mely függélyesen álló lőcs esetében a rakomány oldalnyomása által a pofákhoz szoríttatik azon czélból, hogy az oldalnyomás a szerkezet merev részeire vitessék át és a lőcsök forgáscsapjai részben tehermentesítessenek. 2. Az 1. igényponttal védett szerkezetnek egy foganatosítása, jellemezve azáltal, hogy a (g, g) pofák között egy hasíték van szabadon hagyva, míg a mozgékony (h) lemez egy ékalakú (i) toldattal bír, mely a (g, g) pofák közé fekszik azon czélból. hogy a forgózsámoly karja job-