30579. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ammoniák és cianvegyületek egyidejű előállítására a gázból a mosóanyag részletes visszanyerésére mellett

2 — tétlenül szükséges, hogy a sómennyiség olyan nagy legyen, hogy az a gázban tartalmazott összes ammoniákot lekösse, úgy hogy mosó­folyadékban bázikus ammoniákvegyület nem képződhetik. Mihelyt ez megtörténnék, a gáz kénhidrogén- és oxigéntartalmának a bázikus ammoniákvegyületre való behatása következtében ammoniumpoliszulfid képződ­nék, mely a később vagy egyidejűleg jelen­levő cziánammoniumot részben rodánammo­niummá alakítaná át. Hogy a cziánhidrogént egyidejűleg lekössük, szükséges, hogy a mosóvízhez legalább annyi vasvegyületet adjunk, hogy a gázban tartalmazott czián­hidrogén hat-hat molekulájára valamely (két­értékű) vasvegyületnek legalább egy-egy molekulája (vagy valamely három vegy­értékű vasvegyület megfelelő egyenértéke) jusson. Az eljárás foganatosítására alkalmas sók az alkáliáknak, földalkáliáknak és magnézi­áknak, valamint továbbá azon földfémeknek és fémeknek savanyú és neutrális, nem bázikusan reagáló sói, melyek bázikus ammoniákvegyü letekkel (ammonium-hidrát-, karbonát-, szulfid és ezianid) kicsaphatok, illetve megbonthatok. Leginkább alkalmasak a haloidsók, továbbá a szulfátok, szulfitek, foszfátok és másefélék is. Ha pl. mágnéziumklorídot és vasoxidul­hidrátot választunk, akkor a mosási műve­letnél a következő vegyi folyamat megy végbe: 1. 2 Mg Cl2 -f- 4 NH3 6 HCN -j- Fe (OH)2 = = Mg, Fe (CN)e + 4 NH4 Cl + 2H2 0 Klórammonium és a mosáshoz használt só fémjének ferroczianidja képződik. Ha négy molekula ammóniáknál több esik hat mole­kula cziánhidrogénra, akkor még a követ­kező vegyfolyamat megy végbe: 2. 2Mg Cl2 -f- 4NH3 -f- 2C02 + 2H2 0 = 2Mg COj 4NH4 Cl. A klorammonium mellett a szénsavnak és az ammóniáknak egyidejű behatása folytán szénsavas magnézia képződik. Az 1. alatti folyamatból kitűnik, hogy a gázban megközelítőleg mindig annyi ammó­niáknak kell jelenlennie, mint a mennyi a cziánhidrogénnek megfelel. Különösen szük­séges ez akkor, ha vas-hidroxidul helyett valamely oldható vassóval pl. vasoxidulszul­fáttal mosunk, mimellett természetesen a jellemzett sók egyikének is jelen kell lennie : 3. 2Mg Cl, + Fe S04 + 6HCN -f 6NH5 = - Mg, Fe (CN)e + 4NH4 Cl + (NH,), S04 . Ennélfogva a gázhoz ammoniákott kell adnunk, ha az kellő mennyiségű ammo­niákot nem tartalmaz. Ilyen esetekben a hiányzó ammoniákot a sóoldathoz is adhat juk, vagy helyette más ofyan bázikus vegyüle­tet adhatunk hozzá, mely főzésnél az ammo­niákot sóiból kiűzni képes, mint pl. a maró­mész, a nátriumkarbonát. Mindezen esetekben azonban a sótartalomnak elégnek kell lennie arra, hogy kettős cserebomlás útján az ammóniáknak só alakjában való lekötését le­hetővé tegye. A 2. alatti egyenletből kitűnik, hogy az esetben, ha a mosáshoz alkáli-, földalkáli­vagy magnéziasókat alkalmazunk és a gáz­ban kevesebb szénsav van jelen, mint a mennyi az ammóniáknak megfelel, akkor az ammóniák nem fog teljesen elnyeletni. Ám­bár ezen eset desztillácziógázoknál vagy füstgázoknál alig fordulhat elő, arra mégis figyelemmel kell lennünk. Ilyen esetekben vagy olyan sót kell alkalmaznunk, melynek bázikus alkatrészét az ammóniák hidrát alak­jában kiválasztja, mint a mangán-, vas-, czink­sóknál stb. pl. mangánszulfátot: 4. 2MnS04 + 4XH3 + 4H2 0 = 2Mn (OH), + + 2(NH4 )2 S04 , vagy pedig a gázhoz szénsavat kell adnunk, ha alkáli-, földalkáli- vagy magnéziasóval akarunk mosni. A szükséges szénsavat a sóoldatnak a mosás előtt vagy a mosás tar­tama alatt szénsavval való impregnálása út­ján, vagy bikarbonátnak hozzáadása által is bevezethetjük. 5. 2NH, -j- MgCl, Mg (HCOs ), = = 2MgC03 +2NH4 Cl. Ez esetben is vagy kizárólag oldható vas­sókkal vagy ezekkel együtt oldhatatlan vas­vegyületekkel, mint pl. vasoxiduilal, mosha­tunk csakúgy, mint azon esetben, mikor ammóniák és szénsav elegendő mennyiség­ben van jelen. Oldhatatlan vascziánid, vas

Next

/
Oldalképek
Tartalom