30579. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ammoniák és cianvegyületek egyidejű előállítására a gázból a mosóanyag részletes visszanyerésére mellett

hidroxidul,, vagy ha elégséges kénhidrogén van jelen, vasszulfid és ammoniumszulfát, képződik. Az oldható só alakjában jelenlevő vasszulfátmennjiségnek ez esetben is oly nagynak kell lennie, hogy az araraoniák­tartalomnak megfeleljen, mert ellenkező eset­ben az ammóniák egy része oldhatatlan ammoniumferroezianid alakjában leköttetik, a mi az esetben, ha oxigén van jelen, rodánképződést okozhat. 6. 3FeS04 + 6NH, + 6HCN = 3Fe (CN) a + -f- 3 (NH4 ) 2 S04 . 6a. 3FeS04 + 6NH5 +6H2 0 = 3Fe(0H)2 + +3(NH4 )a S04 . A mosósó fölöslege az összes esetekben ártalmatlan, míg ha azt kelleténél csekélyebb mennyiségben alkalmazzuk, a szándékolt czélt el nem érjük. A következőkben fölemlített példánál mosóanyag gyanánt kalcziumkloridot hasz­nálunk vasszulfáttal együttesen. A kalczium­kloridot itt visszakapjuk. Példa. Tegyük föl, hogy a normális összetételű világítógáz 100 m3 -ben tartalmaz: kb. 2000 g. szénsavat, 1500 g. kénhidrogént, 340 g. ammoniákot, 150 g. cziánhidrogént. A cziánhidrogénnek az ammoniákhoz való aránya ez esetben hat molekula húsz mole­ku'ához, míg a szénsavból kb. 45 molekula van jelen. Az ammóniák elnyeletéséhez a fölösleg figyelembevételével 10 molekula kalcziumklorid szükséges. A cziánhidrogén elnyeletéséhez valamely két vegyértékű vas­vegyület egy molekulája szükséges. Vasszul­fát alkalmazása esetén a mosásnál a követ­kező átalakulás megy végbe: 7a. 6NH8 +6HCN-f3CaCl2 +FeS04 = Ca2 FeCy6 + 6NH4 C1 + CaS04 . 7b. 14NHs + 7C02 -}-7CaC]2 -f 20H2 0 = = 14NH4 C1 + 7CaC03 + 13H2 0. 7. 20NHS + 6HCN + 7COa + 10CaCl2 -f + FeS04 -f 20fía 0 = CaS04 + Ca2 FeCy6 + + 20NH4 C1 + 7CaC03 + 13H2 0. Hogy a fölvett gáz 100 m3 -ből az ammo­niákot és a cziánhidrogént teljesen kimos­suk, a fönti átalakulási egyenlet szerint leg­alább kb. 280 g. vasszulfát (FeS04 7H2 0) és 1000—1300 g. kalcziumklorid szükséges. Előnyös ezen sókat annyi vízben oldani, hogy a mosás befejeztével olyan oldatot kapjunk, mely kb. 5% ammoniákot tartal­maz. Ilyen oldatot kapunk, ha a megadott sómennyiségek oldásához 7 liter vizet hasz­nálunk. Alkalmazhatunk azonban konczent­ráltabb vagy higabb oldatot is, anélkül, hogy ezáltal az eredmény befolyásoltatnék, ellen­ben a só mennyiségét nem szabad csökken­teni. Nagyobb mennyiségű só aggálytalanul alkalmazható. Minthogy a kénhidrogén a sóoldatban nem oldódik, a mosás befejeztével tiszta, kissé gázszagú oldatot kapunk, mely kb. 4°/, kalczium - ferroczianidot Caa FeCy0 , 15% ammoniumkloridot NH4 C1, 10% kalezium­karbonátot CaC03 és kb. i'5% kalczium­szulfátot CaS04 tartalmaz, melyek köziil a két utóbbi legnagyobb részt oldatlan álla­potban van jelen. Az iszapos oldatot csekély mennyiségű mész hozzáadása mellett vízgőzzel kezeljük. Ekkor kénhidrogénmentes, tiszta ammóniák távozik és ismét kalcziumklorid képződik. 8. 20NH4 C1 -f- 7CaCOs + 7Ca (OH)2 + + 3Ha O = 10CaCla -f 4CaC03 + 20NHS -f­+ 3C02 + 20H2 0. Méezfölösleg nem árt, de nem is szüksé­ges. Az ammoniákmentes oldatból, mihelyt az bizonyos sűrűséget elért a cziánt vas­vegyületek segélyével berlini kék vagy old­hatatlan kalcziumferroczianid alakjában le­választjuk és a többi oldhatatlan alkatré­szekkel együtt leszűrjük. A desztilláczióná! visszamaradó még me­leg oldatot a szükséges mennyiségű vas­vegyület hozzáadása után rögtön ismét mo­sásra használhatjuk. Kitűnt, hogy a kapott ammoniáksóoldat annál tisztább lesz, minél melegebb volt az oldat a mosásnál. 30 és 70° C. közötti hőmérséklet legalkalmasabb­nak bizonyult. Ezen tény magyarázata abban rejlik, hogy 30° C.-on fölül aminoniumszulfid és így te­hát sem poliszultid, sem rodán nem képződ-

Next

/
Oldalképek
Tartalom