30578. lajstromszámú szabadalom • Izzófényű lámpa lefelé égő lánggal vasúti kocsik és egyéb járművek megvilágítására

- 2 -szolgál, a hol ezen füstcső egy kúpalakú s az (e) kúp talpfölü letére illesztett (f) hüvelyből s az utóbbit körülvevő, nagyobb átmérőjű, konczentrikus (g) hüvelyből áll. Ennek következtében a két hüvely között szabad tér képződik, melyen sugárirányban (h) légvezető csövecskék haladnak keresztül, melyek a (g) hüvely külső oldaláról friss levegőt vesznek el a lámpatestből és azt mint beszívott levegőt az (f) hüvely belsejében elrendezett Bunsen-égőhöz vezetik. Mihelyt a lángzó az (a) lámpatestbe beillesztetett, a (g) hüvely talpa a lámpa reflektorát képező (q) lemez belső nyílásának közvetlen közelében foglal helyet, a hol a (q) lemez szuronyzár vagy valamely rúgós szerkezet segélyével oly módon rögzíttetik, hogy a lámpatokból könnyen eltávolítható legyen. A (q) lemez megerősítésére esetleg az is elegendő, ha az ezen esetben a lámpatokhoz illeszkedő lemez az üvegbura fölső szélére csupán ráfekszik. A (q) lemez kerületén számos (r) nyílás van kiképezve, melyek az égéshez szükséges levegőt szállítják a lángzóhoz. Az (f), illetve (g) hüvelyek talpára erősített s a két hüvely közötti térben elrendezett (t) korona az égéstermékek átbocsátására szolgáló (u) nyílásokkal van ellátva. Ezen nyílások az égéstermékeket rajtuk és az (f) és (g) hüvelyek, valamint a (h) légvezető csövek között szabadon maradó téren keresztül kényszerítik a (v) füstcsőbe távozni. Ha a lángzó a lámpatokba helyeztetett és az (n) lámpasüveg lezáratott, a (v) füstcső alsó széle a (g) hüvely fölső szélén nyugszik oly módon, hogy a lámpatokba belépő és a lámpasüveg (y) nyílásain keresztülvonuló levegőnek a (q) lemez (r) nyílásain is át kell haladnia s az utóbbiak alatt lévő térbe kell belépnie, hogy ott a forró gázokkal keveredjék s az (u) nyílásokon, (v) füstcsövön és az utóbbinak fölső végén kiképezett (z) nyílásokon keresztül a szabadba távozzék. Ezen szellőztető berendezés a (w) üvegbura és a (q) reflektor közötti tér természetes szellőztetését és az (f) és (g) hüvelyek között elvonuló gázok hőmérsékének jelentékeny sülyesztését te«si lehetővé. Mivel nagy menetsebességnél a szellőztetés igen jó s a légkeringés fokozódik", ennélfogva az elégés lényegesen elősegíttetik. Hogy tehát a vonat állása illetve csekély menetsebessége alkalmával is hasonló eredmény legyen elérhető, ajánlatos az üvegbura fölső részét szintén nyílásokkal ellátni, melyeken keresztül a levegő a kocsi belsejéből beléphet. Ugyanezen eredmény érhető el, ha a lámpák mennyezetrózsáit lyukgatjuk át s a megfelelő nyílásokat az (a) lámpatok alsó részén rendezzük el. Hogy a Bunsen-készűléknek az eltávozó forró gázok által létesített magas hőmérséke még jobban csökkenthető legyen, a Bunsen a (b) karon egy rossz hővezetőből készült, vagy ilyen köpennyel burkolt könyökkel köthető össze. A lángzó elsötétítése izzófénylángzóval bíró lámpánál nem történhet ugyanolyan módon, mint a közönséges gázlángzóknál, hacsak az izzótest hatását csökkenteni nem ' akarjuk. Ennélfogva szükséges, hogy a gáznak a Bunsen-égőhöz való vezetése telje, sen megszakíttassék, ellenben a gáz egysej gédcsövecskén keresztül egy kis lángzóhoz vezettessék, mely az izzótest közvetlen közelében rendezendő el s mindig meggyújtva marad, hogy gyújtólángot képezzen azon esetre, ha az izzófénylángzó újból megj gyújtandó s ezen czélból a Bunsenhezismét i gáz vezetendő volna. Ez egy kis (i) cső elrendezése által érhető el, mely a (c) könyökcsukló hüvelyével van összekötve s egészen a lángzóig nyúlik lefelé, hol az (m) izzótest közelében végződik, melyhez a gázt a (d) csapon keresztül vezeti. A gáznak a lángzóhoz való vezetése a jelen találmány tárgyát képező lámpánál is úgy történik, mint az eddigi lepkelángzóval bíró lámpáknál, és pedig az ellenzők (függönyök) lehúzása által, melyek egy (s) szelepet működtetnek. A különbség csak az, hogy a gáznak a (j) csatornán való átvonulása teljesen elzáratik, míg a régibb rendszereknél az elzárás csak részleges. A (j) csatorna a (k) tömbben van elren-