30522. lajstromszámú szabadalom • Önműködő telefonközpont

- 140 -csolót talál, ép úgy a jelzésátvivő bekapcsoló is nyugalomban marad a (43) kontaktuson, mert ennek működtető elektromágnese csakis akkor gerjed, mikor a forgóváltó a második állásból a harmadik állásába megy át. Ezért ha a (96) kapcsolatot két különböző szakaszhoz tartozó átkapcsolónak ugyanabban a pillanatban kellene létesíteni, a két átkapcsoló csak egymás után jöhet működésbe, oly sorrendben, a minőben a sorrendszabályozó az átkapcsolok elektromágneseit gerjeszti, minthogy pedig a sorrendszabályozó eme működése közben, — mint azt le fogjuk írni — első sorban is a védőtöltést létesíti, abban az esetben, melyben két előfizető ugyanazt az előfizetőt hívta föl, a második fölhívó előfizető azt a jelzést fogja kapni, hogy a fölhívott előfizető el van foglalva. A sorrendszabályozó által lefoglalt átkapcsoló keféi (8. ábra) most már oly kontaktusok fölött fognak mozogni, melyek megfelelő elágazó vezetékek útján az összekötő kapcsolókhoz kötött vezetékekkel vannak kapcsolatban. Mikor az átkapcsoló a fölhívott szakasznak egy nyugalmi helyzetben lévő összekötő kapcsolójára talál, a j (223) vezeték a telep negatív sarkával jön kapcsolatba. Ennek következtében a (215) váltó gerjed, az ezt előidéző áramkör a következő fog lenni, a telep pozitiv sarka (7. ábra) a váltó csévéi, (231) vezeték, hetedik elágazás és a forgóváltó nyolczadik kontaktussora, (222) vezeték, negyedik tápláló kontaktussor, az átkapcsoló henger keféje, a beállító belső keféje, mely most ama kontaktuson fekszik, a melyre azt a százas áramhullámok fektették, a központ összes átmenő szakaszain (223) vezetékekkel összekötött kontaktusok, ama kontaktus, mely az el nem foglaltnak talált öszszekötő kapcsoló (223) vezetéke van kötve, az összekötő kapcsolóhoz vezető (224) elágazó vezeték (9. ábra) a tápláló szegmentum, a hengeres váltónak a normális helyzetében a második kapcsoló belső (61) keféjéhez kapcsolt keféje, a normálkontaktus, az erre fekvő másik (61) kefe és a telep negativ sarka. A (215) váltó az átkapcsoló (21) mágnesének áramkörét a váltó hátsó kontaktusánál megszakítja, ennek következtében az átkapcsoló oly helyzetben áll meg, melyben az említett, el nem foglalt második kapcsolóhoz vezető tápláló vezetékekkel kapcsolatot létesít. Ha a (223) vezeték, melylyel az átkapcsoló keféi először létesítenek kapcsolatot, egy elfoglalt összekötő kapcsolóhoz vezetne, a most leírt áramkör nem záródnék, mert a beállító (61) keféje (9. ábra) nem volna a normális helyzetében, ezért a (215) váltó sem gerjedne és az átkapcsoló tovább mozogna, míg egy el nem foglalt összekötő kapcsolóhoz vezető vezetékkel nem jönne érintkezésbe. Ugyanakkor, mikor az átkapcsoló az áramkör megszakadása következtében megáll, a (215) váltó a mellső kontaktusa zárja és egy az el nem foglaltnak fölismert második kapcsoló (32) elektromágnesét gerjeszti, mely czélra a következő áramkör szolgál. A telep pozitiv sarka, a (215) váltó mellső kontaktusa, az ötödik és hatodik sor (43) kontaktusa, (53) vezeték, a forgóváltó kilenczedik és tizedik kontakí tussora, a (322) vezeték, az átkapcsoló henger második kontaktussorának tápláló kontaktusa, a most ezen nyugvó kefe, a bekapcsoló legbelső keféjéhez legközelebb eső kefe, annak kilenczedik kontaktusa, a hengernek a (622) vezetékkel összekötött kontaktuson fekvő keféje, a fölhívott előfizetőt tartalmazó szakasz összekötő kapcsolójához vezető elosztó vezeték, a (196) vezeték, a normális kontaktuson fekvő és a (32) elektromágnesen át a telep negativ sarkával összekötött áthidaló kefék. Mikor az áramkör a váltó mellső kontaktusánál megszakad, a bekapcsoló a (224) kapcsolatot megszakítja, úgy hogy a később működésbe jövő átkapcsoló nem állhat meg oly kontaktus fölött, mely az épen lefoglalt összekötő kapcsolóval összekötött vezetékkel van összeköttetésben. Ugyanekkor a (215) váltó a forgóváltót ennek második állásából is megindítja, a mennyiben az ötödik és hatodik sor (43) kontaktusán (7. ábra), (53) vezetéken, a forgóváltó