30518. lajstromszámú szabadalom • Újítások erőközlőműveken
- 140 -van oly ezélból, hogy a (D) öntvény belse- | jével közlekedhessék. Mindegyik (Dl) henger külső végéből egy (D9) csatorna vezet külön-külön egy-egy (E) szelepszekrénybe, mely utóbbiban egy (FI) dugattyúszeleppel ellátott (El) hüvely van beillesztve. Az (E) szelepszekrényből a (D2) szivattyúdugattyúk által a (D9) csatornákon át beléjök nyomott folyadék a (D) öntvény belső részébe folyhatik, a melyben az (Al) forgattyútengely (A2) forgattyúcsapja forog és pedig vagy a következőben leírandó két út egyikén, vagy mindkettőén. Az (El) hüvely (E2) nyílásokkal van ellátva, a melyeken keresztül a (D9) csatornákból jövő folyadéknak ezen hüvelybe való bevezetésére szolgálnak, a honnan a folyadék az (F) dugattyúszelep (FI) fölső dugattyúja alatt az e közben a dugattyúszelep fölfelé mozgása folytán kinyitott (E3) nyílásokon keresztül (2. és 4. ábra), valamint a (Gl) csatornákon át a szomszédos (G) mótorhengerekbe ömlik, innen pedig vissza ismét az (E3) nyílásokon keresztül az (E) szelepszekrények külső végéből (E4) elvezetőnyílásokon át a (D) öntvény belsejébe folyik (2. ábra), a melyben az (A2) forgattyúcsap forog. Ez a folyadék egyik útja. A másik út az (E) szelepszekrényből az (E5) csatornákon koresztül vezet. Az (E5) csatornák az (E) szelepszekrényekből azoknak az (E2) nyílásokkal ellenkező oldalán indulnak ki a szomszédos (E) szelepszekrényhez, és ezen szelepszekrényt egy (E7) hüvely belsejével köti össze. A (D7) hüvely a (D) öntvényhez van erősítve és ennek belsejével egy (K) szelep segélyével közlekedhetek, mely (K) szelep egy alább leírandó mechanizmus segélyével a folyadék körfolyamának szabályozását létesíti. A (K) szelep egy dugattyúszelepet képez, a mely kerületén (KI) nyílásokkal van ellátva, mely utóbbiak az (E7) hüvely fala által a szelep 1. ábrabeli helyzetében el vannak zárva. Akkor azonban, a midőn a (K) szelep az (E7) hüvelyben mélyebb helyzetbe jut. a (KI) nyílások az (E5) csatornákat a (D) öntvény belsejével összeköttetésbe hozzák. Az (E5) csatornák, az (E) szelepszekrény és az (E7) hüvely útján egymással összeköttetésben állanak, mivel a (K) szelep és az (E7) hüvely között a 2. és 4. ábrában látható hézag van hagyva. A fönt említett (G) mótorhengerek (H) dugattyúkkal vannak ellátva, a melyeket a (H2) dugattyúrudak a (Jl) forgattyútengely (J) forgattyúcsapjával kapcsolják össze. A (J) forgattyúcsap a (Jl) forgattyútengelyének forgatásakor szintén vele együtt elforog. A (Jl) forgattyútengely, mint fönt említettük, a (C) hüvelyben exezentrikusan van beágyazva. A (Jl) forgattyútengely exczentriczitása a (C) hüvely és a (D) öntvény középvonalára vonatkoztatva úgy van megszabva, hogy a (Jl) forgattyútengelynek a (C) hüvelyben saját tengelye körül való elfordítása által, a (J) forgattyúcsapnak az X—Y forgási tengelytől való radiális távolságát a maximális értéktől zéróig lehet változtatni. A (D) öntvénynek az (A2 és J) forgattyúcsapok kamráját képező belső része egy bizonyos folyadékkal, mint pl. olajjal töltendő meg, úgyszintén a (Dl) szivattyúhengerek, a (D9) csatornák, az (E) szelepszekrények belseje és pedig az (FI és F2) dugattyúszelepek között, továbbá a (G) mótorhengerek és az (E) szelepszekrények külső részei, valamint az (E4 és E5) csatornák is : szükséges továbbá, hogy az (A) hajtótengely forgásakor a (D2) dugattyúk ezen folyadékot a (D) öntvénynek az (A2 és J) forgattyúcsapokat tartalmazó belső részéből kiindulólag a fönt leírt egyik vagy mindkét előbb leírt úton keringésbe hozva, ismét a (D) öntvény belső részébe vezessék vissza. A (D) öntvény, mint már említettük, a készülék X -Y forgási tengelye köriil forog, ellenben a (H) dugattyúk és (H2) hajtórudak egy másik tengely, t. i. a (J) forgattyúcsap tengelye körül, a melynek az X—Y tengelytől való távolsága változtatható, miáltal a (H) mótordugattyúk (G) hengerükhöz viszonyítva váltakozó kölcsönös mozgást nyernek, a hol is eme kölcsönösség a (J) forgattyúcsapnak az X—Y forgási tengelyre vonatkoztatott exczentriczitásától függ.
