30518. lajstromszámú szabadalom • Újítások erőközlőműveken

_ í -A mondottak értelmében tegyük föl már most. hogy az (E7) hüvely a (K) szelepet elzárja (lásd 1. ábra); továbbá, hogy a (J) forgattyúcsap az X—Y forgási tengellyel konczentrikus helyzetet foglal el, akkor az (A) hajtótengely forgása a (D) öntvénynek ugyanazon szögsebességet és ugyanazon irányban való forgást fogja eredményezni, mert ekkor a készülékben levő folyadék nem keringhet és összenyomhatatlanságánál fogva az (A2) forgattyúcsap forgó mozgását (D2) dugattyúk és (D3) hajtórudak közvetítésével a (D) öntvényhez juttatja el, innen pedig közvetlenül a dinamóelektromos gép (Ro) forgó armatúrájához, illetőleg a czentrifugális szivattyú (Po) keréklapátjához. Tegyük föl továbbá, hogy az (E7) hüvely a (K) szelep által zárva tartatik, de a (J) forgattyúcsap az X—Y forgási tengelytől kifelé mozdíttatik, akkor az összes folyadék a (D) öntvény belsejéből és a (Dl) hengerekből a (G) hengereken és (Gl) csatornákon keresztül ismét a (D) öntvény belsejébe kénytelen visszafolyni, minek következtében a folyadék a (D) öntvényre forgató hatást gyakorol, a melynek nagysága a (J) forgattyúcsapnak az X—Y forgási tengelyre vonatkozó exczentriczitásától függ. A (Dl) szivattyúhengereknek valamint a (D) öntvénynek X—Y tengely körüli forgási iránya pedig a (G) inótorhengereknek a (J) forgattyúcsapra vonatkoztatott helyzetétől függ, a melyekben állandóan a folyadék által kifejtett hajtóerő van jelen, azaz hogy ha a (J) forgattyúcsapra átmenő eredő az X—Y forgási tengelyen is keresztül megy, akkor a (D) öntvény nem foroghat. Ha azonban a (J) forgattyúcsap eltolása által eredő erő a most említett iránytól a forgási tengely egyik vagy másik oldalára eltér, akkor egy a tengely keresztmetszetére érintőleges irányú forgató hatás létesül és a (D) öntvény ezen érintőleges hatás irányának megfelelőleg forgásba jön. A mondottakból látható tehát, hogy a (D) öntvény és a vele közvetlenül kapcsolatban álló dinamóelektromos gép (Ro) forgó armatúrája. illetőleg a czentrifugális szivattyú (Po) keréklapátja könnnyen mozgásba hozható vagy megállítható az által, hogy (J) forgattyúcsapot az X—Y tengelyhez képest konczentrikus, vagy egyik vagy másik exczentrikus helyzetbe hozzuk. A (J) forgattyúcsapnak az X—Y tengelylyel szemben való beállítása által, valamint a (K) szelepnek az alább leírandó mechanizmus segélyével az (E7) hüvelyben való beállítás által a következő eredményeket kapjuk. Ha a (K) szelepet teljesen megnyitjuk és a (J) forgattyúcsapot úgy állítjuk be. hogy ez az X—Y forgási tengellyel konczentrikus állást foglal el. akkor a (K) szelepen keresztül a folyadéknak teljes czirkulácziója áll elő, míg a (G) hengereken keresztül, a melyeknek (J) forgattyúcsapja nem bír hatásos lökettel, semmi czirkuláczió nem lép föl, tehát a (D) öntvény nyugalomban marad, daczára annak, hogy az (A) hajtótengely normális sebességgel forog. Ha most a (Jl) forgattyútengelyt egy félfordulattal elfordítjuk, úgy hogy tehát a (J forgattyúcsap maximális exczentriczitását éri el, és egyidejűleg a (K) szelep mozgatása által az összeköttetést (E5) czirkulálócsatornák és (D) öntvény belső része között elzárjuk, akkor a (D2) dugattyúk által elmozdított összes folyadék a (G) mótorhengereken kénytelen keresztül folyni, minek következtében a (D) öntvény a (H) mótordugatytyúk által kiszorított folyadékmennyiség arányában csekély sebességgel forogni fog. Ha a (K) szelep zárva tartása mellett a (J) forgattyúcsapot további félfordulattal elfordítjuk, úgy hogy a (J) forgattyúcsap az X—Y forgási tengelyhez képest ismét konczentrikus állásba jut, akkor a (D) öntvény sebessége ezen további félfordulat alatt fokozatosan egy bizonyos maximumig növekszik, mert a (K) szelep zárva lévén, a (D2) dugattyúk által kiszorított összes folyadék most is a (G) mótorhengereken kénytelen keresztül hatolni, mely hengerek dugattyúi a (D) öntvény egyes körülforgásai alatt mindég kisebb és kisebb mennyiségű folyadékot szorítanak ki és pedig abban az arányban kevesebb és kevesebbet, a