30439. lajstromszámú szabadalom • Újítások körkemenczéken

— 2 lásokat csak korlátolt számban alkalmazva, a meleg levegőt a kamrának ezen (4) nyí­lástól különböző távolságban lévő helyei­ről és a mellett a kamra különböző magas­ságú pontjaitól közvetlenül vezethessük át a körcsatornába. Ezen czélra szolgáló (5) ágas csőnek, mely az 1. ábrán fölülnézetben, a 2. ábrán pedig függélyes hosszmetszet­ben látható, a következő szerkezete van: Az (5) cső egy vízszintes főágból és ezen főágból oldalt kiágazó több mellékágból áll. Ügy a főág, valamint az összes mellék­ágak szabad végükön el vannak zárva és alsó oldalukon függélyesen lefelé álló (6) csőtoldatokkal vannak ellátva. Ezen (6) cső­toldatoknak alsó végükön el vannak zárva és köpenyfölületükön köröskörül ki vannak lyukgatva, miáltal ezek mindegyike úgy­szólván egy-egy szívókosarat képez (lásd a 2. ábrát). A csőtoldatok alsó részén lévő lyukak kisebbek, míg a fölötte lévők fo­kozatosan nagyobbak és nagyobbak oly czél­ból, hogy a fölső légréteg találjon kisebb ellentállásra és így inkább a fölső, mele­gebb légréteg távozzék el a csöveken. A kamra közepén elrendezendő (6) csőtolda­toknak középső részén lévő fúratai nagyob­bak, míg e csőtoldatok az alsó (3) és fölső végein lévő fúratai fokozatosan kisebbek, oly czélból, hogy a bevezetett meleg le­vegő a kamra közepét szárítsa és a kamra többi részét pedig az ezen csőtoldatokat környező falak melegítsék. Az (5) főág belső végén lévő (7) csőtoldat, melyet a körcsatorna valamely (4) nyílásába dugunk, a többi csőtoldattól eltérőleg nincs átlyuk­gatva, alul nyitott és a többieknél lénye­gesen rövidebb. A főágból, valamint a mel­lékágakból kinyúló (6) csőtoldatok oly mó­don vannak elrendezve, hogy azok mind­egyike egy-egy (3) tüzelő nyíláson át le­érjen a kamra üregébe. A többi tüzelőnyí­lás eközben természetesen el van zárva, a mint az mindig történni szokott, a midőn a tüzelőanyag berakása szünetel. A 4. ábrán föltüntetett (8) vasretesz arra szolgál, | hogy segélyével az (1) körcsatornát elzár- 1 hassuk azon hely mögött, a hol a körcsa­torna az egyik égető kamrától átvett me­leg levegőt átadja egy másik kamrának. Ha például a kamrák tüzelésével a rajzon lát­ható nyilak irányában haladunk körben és a körcsatornában a meleg levegőt is a be­rajzolt nyilak irányában vezetjük, és föl­tételezzük, hogy a körcsatornába jutott meleg levegő az (E)-vel jelölt kamrába áramlik, (1. ábra), akkor a (8) vasreteszt a körcsatorna legszélső jobboldalán lévő (9) vezetékbe helyezzük. Ilyen (9) vezeték vagy bevágás több van a körcsatorna hosz­szában és a szerint, a mint az előmelegí­téssel, illetőleg tüzeléssel előbbre hala­dunk, a (8) vasreteszt is előbbre helyez­zük a következő vezetékek egyikébe. Az (5) csövekhez hasonló szerkezetű csö­veket alkalmazunk azon czélra is, hogy az égető kamrákat a körkemencze középten­gelyében elrendezett (10) kéménycsatorná­val összekössük, illetőleg, hogy az égés­termékeket vagy a kiszárítás alatt lévő árúkból elszálló párákat valamely csator­nából a (10) kéménycsatornába1 vezessük át. Ezen (15) csövek hasonlók az (5) csövek­hez, csupán valamivel hosszabbak, hogy belső toldatuk a kéménycsatorna mennye­zetén lévő nyílások valamelyikébe bedug­ható legyen. A (15) csőben azonkívül annak belső vé­géhez közel egy beállítható (11) fojtósze­lep van alkalmazva, (1. ábra), melynek se­gélyével a léghuzam szabályozható. A (12) kémény rendesen a körkemencze egyik végében (a rajzon föltüntetett alak­nál például a kemencze baloldali végében) épül. Ezen körülményből egy nevezetes hát­rány következik, a mely a következőben áll: A midőn ugyanis a tüzeléssel és előme­legítéssel a kemencze egyik oldalán úgy haladunk előre, hogy a (12) kéményhez kö­zeledünk, akkor az üzembe vett kamrák kö­"zül a legelői lévőben fejlődik ki a leg­erősebb léghuzam, mivel ez van a kémény­hez legközelebb. Minthogy ezen mellső kam­| rákban van a félig nyers, illetőleg még ' kiszárítandó árú raktározva, a mely a leg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom