30413. lajstromszámú szabadalom • Elektromos lámpagáz vagy gőz által képezett világítóanyaggal

dát közrefogó (4) bővítesben kondenzálódik. Az (5) negatív elektróda gáz és gőz kivételével tetszőleges halmazállapotú vezető anyagból, például lágy vasból, alumíniumból vagy más szilárd, esetleg folyós vez3tő anyagból készíthető. A (2) pozitív elektródát egy szolenoidnak (12) magja hordja, mely az elektródával a (11) burkolatban lévő (10) sodrony segélyével van összekötve. A (12) mag a lámpa tartályából ki van rekesztve, oly czélból, hogy a lámpa fölhevülésénél a magból fejlődő gőzök a lámpa belsejébe ne juttassanak. A (10) sodrony arra szolgál, hogy a pozitív elektróda és a mag közti összeköttetés azon esetben is föntartassék, ha a magot magába záró (18) cső eltörik. A (12) mag és a (18) cső a lámpatartálynak (19) nyúlványában van elrendezve, mely nyúlványra a (16) mágnesező cséve van rátolva, mely elektromos áram által gerjesztve, a magot megemeli és ez által elválasztja a (2) elektródát az (5) elektródától. A (2) elektróda a (17) vezetékben csúsztatható, mely akként van szerkesztve, hogy az, elektródával folytonos elektromos érnitkezésben álljon; az említett vezeték a lámpatartály falán átjáró (7) vezető és a (20) sodrony segélyével a (16) cséve egyik végével vanöszszekötve, melynek másik vége a (21) sodrony segélyével a főáramkörnek pozitív (14) sodronyával van összekötve. Előnyös a (21) sodronyban a (22) ellenállást elrendezni. A (23) sodrony a (8) vezetőt, tehát a negatív elektródát a főáramkör negatív (15) sodronyával köti össze. A lámpa működése a következő: Ha a részek nyugalomban vannak és a lámpát a (24 25) kapcsolók segélyével a főáramkörbe kapcsoljuk, akkor az áram a (14) sodronyból a (22) ellenálláson, a (21) sodronyon, a (16) csévén, a (20) sodronyon és a (7) vezetőn keresztül a (2) pozitív elektródába áramlik. Ez utóbbi nyugalomban lévén, az (5) negatív elektródával érintkezik, úgy hogy az áram ezen utóbbi elektródán, a (8) vezetőn és a (23) sodronyon keresztül a főáramkörnek (15) sodronyába folyik. Az eközben a (16) csévén átáramoló áram ezen csévét gerjeszti, mely a (12) magot magába húzza, miáltal a (2) elektróda az (5) elektródától elválasztatik, mire az áram az egyik elektródától a másikhoz a gázon vagy gőzön át kénytelen áramolni; de ekkor az áram nem a negatív elektróda legközelebb éső pontjába, hanem az egész gáz- vagy gőzpályán keresztül az (5) negatív elektróda legmesszebb eső pontjába folyik és eközben a gázt vagy gőzt világító állapotba hozza. Hogy a lámpa működésbe hozása után a (22) ellenállás kikapcsoltassék az áramkörből, a (26) segédfegyverzetet rendezzük el, mely a (16) csévét és a (19) nyúlványt mozgathatóan veszi körül. A (26) fegyverzetet a (22) ellenállás kikapcsolására alkalmazzuk. Ezen czélból az ellenállás egyik vége a (27) sodrony segélyével a (29) kapcsoló (28) kontaktusával van összekötve, a hol is a második (30) kontaktus a (31) sodrony segélyével az ellenállást megkerülve, a (21) sodronnyal van összekötve. A (29) kapcsoló a (26) fegyverzetet hordó karon van elrendezve, mely (32)-nél lendíthetően van ágyazva, úgy hogy ha a fegyverzet a (16) cséve által vonzatik, és lefelé mozog, akkor az áramkör a (28) és (30) kontaktusok között záratik; (26) fegyverzet a (33) ellensúllyal van ellátva, lehet azonban ezen czélra rúgókat vagy más ellensúlyozó szerkezeteket alkalmazni. A 2. ábrában a lámpának oly foganatosítási alakja van föltüntetve, melynél a negatív elektróda nyúlványa teljesen kikapcsoltatik az áramkörből, mihelyt a lámpa működésbe hozatott. Ezen foganatosítási alaknál ugyanis az (5) vezető rúd, mely a lámpa egész hosszára terjed ki, a végei közelében az (51), illetőleg (52) gyűrűkkel van körülvéve, melyek, midőn a lámpa üzemen kívül van, a vonalkázottan föltüntetett helyzetben (5) vez3tőhöz illeszkednek; ezen czélból ezen gyűrűk a (34) fülekben forgathatóan vannak ágyazva, melyek az (53), illetőleg (54) vezetőkkel vannak öszszekötve. Mindegyik elektróda alsó része, mint előbb, csekély mennyiségű higanyba merül.