30394. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lendítő tömegekkel kapcsolt aszinkron váltakozó- vagy forgóáramú mótorok szabályozására

czió maximális értékét éri el. Kezünkben van tehát az önindukcziónak tetszőleges értékre való beállítása. A fojtócsévék önindukcziójának megváltoztatására szolgáló ezen eljárásnak azonban az a hátránya, hogy a csévén áthaladó a váltakozó áram. illetve forgóáram görbéje erősen deformálódik. Minthogy ugyanis a váltakozóáramú ampermenetek az egyenáramú tekercselés által előidézett mágnesezést az egyik félperiodus alatt erősítik a másik féiperiodus alatt gyöngítik, ennélfogva a pozitív hullámrészek alakja más lesz, mint a negativeké, mi mellett a vas telítési foka szerint különböző fokú deformáczió fog föllépni. Ezen eljárás további hátrányának tekintendő azon körülméuy, hogy a csévékben keringő váltakozó- vagy forgóáram befolyása alatt az egyenáramú tekercselésben is váltakozó áramok gerjesztetnek, úgy hogy bizonyos körülmények között az egyenáramú gépnél, mely a gerjesztésre szolgál, szikrázás fog föllépni. Hogy már most a jelen találmány tárgyát tevő eljárásnál alkalmazott fojtócsévénél ezen hátrányt elkerüljük, a fojtócsévét két I. és II. részre osztjuk, a mennyiben úgy a vasmagot, valamint a váltó- és egyenáramú tekercselést két-két részre választjuk szét (1. ábra). A (wl és w2) váltakozóáramú csévéket, valamint az egyenáramú (g' és g2) csévéket egymásután kapcsoljuk. Minthogy az egyenáramgerjesztésben az áram iránya mellékes, vagyis egészen közömbös, hogy milyen irányú az állandó mező, ezért a kapcsolást úgy választhatjuk, hogy az egyenáramú tekercselésben indukált elektromotoros erők egymás ellen hatnak és ennélfogva egymást majdnem teljesen megsemmisítik, mimellett a váltakozóáram görbéjének deformácziója majdnem teljesen eltűnik. Ha azonban a föl nem osztott fojtócséve föntemlített hátrányaival nem törődünk, akkor a jelen eljárásnál meg nem osztott csévét is alkalmazhatunk. A mellékelt rajzokban föltüntetett elrendezésnél egyszerűbb ábrázolás czéljából meg nem osztott fojtócsévék vannak választva, melyek mindenkor a fönt megadott módon fölosztott csévékkel helyettesíthetők, így pl. a 2. ábra olyan telepet tüntet föl, a melynél a munkamótort aszinkron forgóáramú-egyenáram transzformátor táplálja. A mótor szekundér részébe ilyen meg nem osztott, szabályozható fojtócséve van bekapcsolva. (L) a primérvezeték, (D) a (P) lendítőkerékkel kapcsolt aszinkron forgóáramú mótor, (G) az egyenáramú dinamó, mely áramát az (A) munkamótornak adja át. A (D) forgóáramú mótor (S) szekundér részébe az (I) fojtócséve (wl) tekercselése van iktatva, mely fojtócséve mágneskörében a második (g') tekercselés van elhelyezve. A (gl) tekercselés a (W) szabályozható ellenállás eléiktatása mellett (-{-) egyenáramforráshoz van kapcsolva. A (W) ellenállás kontaktus emeltyűje olyképen van elrendezve, hogy azt a transzformátor tengelyétől hajtott (R) czentrifugális szabályozó forgathatja. Az (I) fojtócséve önindukcziója, mint föntebb említettük, mágneses körének telítésétől függ. Ezen mágneses körnek telítése azonban a megadott elrendezés mellett az (R) czentrifugális szabályozó különböző sebességénél nyilvánvalóan külömböző lesz, mert a czentrifugális regulátor állása szerint nagyobb vagy kisebb ellenállás iktattatik a (gl) tekercs elé és így erősebb vagy gyengébb gerjesztőáramerősség fogja a mágneses áramkört körülfolyni. Minthogy önindukcziónak a forgóáramú motorok szekundérkörbe való bekapcsolása ugyan úgy, mint ellenállásnak bekapcsolása, a bekapcsolt önindukczió nagysága szerint kisebbnagyobb visszamaradást eredményez, ennélfogva a szabályozható fojtócsévének a jelen találmány szerinti elrendezésénél ugyanazon czélt érjük el, mint a szekundér áramkörbe kapcsolt ellenállás föntemlített eddigi alkalmazása által, anélkül azonban, hogy a szabályozókészüléken át nagy áramerősséget kellene vezetnünk. A (wl és gl) tekercselés alkalmas méretezése által megakadályozhatjuk. hogy az elektromotor a fordulat-