30394. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lendítő tömegekkel kapcsolt aszinkron váltakozó- vagy forgóáramú mótorok szabályozására

szám csökkenésénél több és a fordulatszám növekedésénél kevesebb áramot fogyasszon a hálózatból, mint a mennyi normális munkaképességének megfelel. A föntiekben ismertetett és példaképen a fojtócsévének czentrifugális szabályozó útján működtetett és a mindenkori fordulatszámtól függő mechanikai szabályozása helyett önműködő szabályozást alkalmazhatunk és pedig azon ismeretes és elektromos áramkörök szabályozására is használt alapelv szerint, hogy valamely erőnek hatása nemcsak az erő abszolút nagyságának változtatása útján, hanem azáltal is szabályozható, hogy vele együtt egy másik erőt hozzáadó vagy levonó értelemben hagyunk hatni. A fojtócsévének ez alapon való szabályo- j zása lehetővé teszi továbbá olyan követelmény teljesítését, mely számos esetben az önindukczió szabályozásánál föllép. Ezt ugyanis gyakran oly módon kell foganatosítani. hogy az egyenáramnak az egyenáramú tekercselésben való növekedésével egyidejűleg az önindukczió is fokozódjék, nem pedig úgy mint rendesen, hogy az áramerősségnek az egyenáramú tekercselésben való növekedésével az önindukczió csökkenése következzék be és megfordítva. A fojtócséve önműködő szabályozását már most azáltal érjük el, hogy az (I) fojtócséve magján, vagy magjain a (wl) váltakozóáramú tekercselésen kívül két (g' és g2) egyenáramú tekercselést alkalmazunk, melyek egymás ellen vannak kapcsolva (3. ábra). Ha a két (g' és g2) egyenáramú cséve ampermeneteinek száma egyenlő, akkor hatásuk megszűnik és az (I) fojtócséve önindukcziója maximális értékét fogja elérni. Ha ellenben az egyik egyenáramú csévében, pl. (g2)-ben, gyöngítjük az áramot, akkor a fojtócséve mezejének ereje növekedik, a vas permeabilitása csökken és ezzel együtt a fojtócséve önindukcziója is csökken és legkisebb értékét akkor éri el, ha ezen egyenáramú tekercselés teljesen be van kapcsolva. Hasonló módon növekedik az önindukczió, ha az áram a (g2) csévében növekedik. Az ilyen önműködően szabályozott fojtócséve elrendezését a 4. ábra mutatja. Ezen fojtótekercs segítségével a (P) lendítőkerékkel kaposolt (D, G) forgóáramegyenáramtranszformátor (D) forgóáramú motorjának visszamaradása önműködően szabályozódik és pedig azáltal, hogy az (A) munkamótor árama a (D) mótor (S) szekundér áramkörébe kapcsolt (I) fojtócséve önindukczióját befolyásolja, minthogy a (g2) egyenáramú tekercselésen az (A) munkamótor árama halad át, mely a mótor terhelése szerint változik. Az (I) fojtócséve egyenáramú (g') tekercselését, mely a (g2) tekercselés ellen működik, állandó feszültségű egyenáramforrás táplálja. A (wl) tekercselés önindukcziója, mint ismeretes, az (I) fojtócséve vasrészeinek telítési fokától függ, tehát a telítés változtatása útján változtatható. A mágnesség ilyen változásai az (A) munkamótor áramerősségének megfelelően fognak föllépni és pedig a (g' és g2) csévék differencziális hatása következtében jelen elrendezésnél a (g2) csévében keringő áramuövekedésével egyidejűleg a (D) forgóáramú mótor szekundérkörében az önindukczió is növekedik, úgy hogy a viszszamaradás is nagyobb lesz. Viszont, ha a (g2)-ben az áram csökken, az önindukczió is csökkenni fog. A (g' és g2) tekercselések megfelelő méretezése által módunkban van, a megszabott áramerősségnél (g2)-ben tetszőleges nagyságú önindukcziót előidézni. Az ismertetett módszerrel a (D) forgóáramú motornak az (A) munkamótor terhelésének megfelelő szabályozása lehetővé válik. Nem szükséges, hogy a fojtóhatás változása az (A) munkamótor főárama által közvetlenül idéztessék elő, hauem egy a főáram által működtetett mechanikus szabályozókészüléket is alkalmazhatunk, mely a (gl és g2) egyenáramtekercselést szabályozza, így például az (A) munkaáram által befolyásolt mágnes vagy másféle használható ezen czélra, mely a független (-]-) áramforrás által gerjesztett (g2) tekercselésbe kilengésének megfelelően több-kevesebb ellenállást iktat be és így a (w') önindukczióját befolyásolja. Lényeges csak