30391. lajstromszámú szabadalom • Karburált levegő elégetésére szolgáló lámpa vagy fűtőkészülék

Megjelent lí>04. évi június hó 3Ö-án. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL. SZABADALMI LEIRAS 80891. szám. II/d. OSZTÁLY. Karburáit levegő elégetésére szolgáló lámpa vagy fűtőkészülék. MARSHALL HUGH VEGYÉSZ ÉS MATON JÓZSEF GYÁRIGAZGATÓ EDINBURGHBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1903 deczember hó 31-ike. Jelen találmány tárgya karburáit levegő elégetésére szolgáló, a számú (16117/1903. iktatószámú bejelentés) szabadalom szerinti lámpára vagy fűtőkészülékre vonatkozik, melynél a levegő folytonosan és önműködőlég az által karburáltatik, hogy azt likacsos, könnyű szénhydrogénekkel telített anyagokkal megtöltött tartályon vezetjük át; ezen tartály közvetlenül a lángzó alatt van elrendezve, a mint az az ismeretes paraffinolaj lámpáknál vagy fűtőtesteknél szokásos és a karburáit levegő az égési meleg folytán a hengeren belül egy csövön át közvetlenül a likacsos anyagból szívatik a lángzó hoz. Jelen találmány tárgya olyan szerkezet, melynek segélyével egyidejűleg és egyetlen művelettel a karburátorhoz való légbeáramlás, a karburáit levegőnek a karburátorból a lángzó csövéhez való vezetése és a tiszta levegőnek a lángzó csövébe való beáramlása szabályozható. A mellékelt rajzon az 1. ábra a találmány tárgyát tevő készülék egy foganatosítási alakjának függélyes középmetszete, a 2., 3., 4. és 5. ábrák részleteket tüntetnek föl, melyeknek rendeltetését a leírás további folyamán ismertetjük, a 6. ábra a 2. ábra függélyes metszete, a 7. és 8. ábrák a 2. ábra 1—2, illetve 3—4 vonala szerint vett keresztmetszetek, a 9. ábra a hengert tartó hüvelynek fölülnézete ; ennek működését szintén alább ismertetjük. (a) a lyukazott likacsos tömböket tartalmazó tartályt jelöli. Az (1) csatornák fölülről egeszen lefelé nyúlnak, (j és k) az (a) tartályban a tömbök fölött és alatt szabadon hagyott tereket jelölik, (g) a likacsos tömbök számára való támasztó tartók. A likacsos tömbök könnyű szénhydrogénekkel telíttetnek, melyeknek fölösleges részét elvezetjük. A levegő, amint azt később ismertetjük, a tartály fölső részén lép be és a könnyű szénhydrogének gőzével telíttetik. Az így keletkező gázelegy, mely a levegőnél nehezebb, az (1) csatornákon vagy más szabadon hagyott utakon át a likacsos anyagon keresztül lefelé sülyed és az (a) tartály fenekén a (k) térben összegyűl. A tartály belsejében és pedig a likacsos anyag egy függélyes csatornájában, a (c) cső van elrendezve, mely az alsó (k) térbe nyúlik. A (c) csővel kapcsolatban a tartály fölső részén bunzen-, vagy argand-, vagy másféle lángzó van megerősítve, mely üveg- vagy másféle hen-