30361. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés víznek folytonos üzemben történő tisztítására és derítésére

míg mésszel közel telítve nincs, mikor mész- | víz keletkezik, mely oly mennyiségben jut a tisztítandó vízhez, hogy az ebben levő carbonatokat kicsaphassa. Eme berendezésnél tehát a fölhasznált vlz egy része a vízben oldott bicarbonatok kicsapására szükséges reagens előállítására szolgál. Mit tehát ennél az ismert berendezésnél a víz egy részét a reagens előállítására használjuk föl, a találmány tárgyát képező eljárásnál egy- vagy többféle reagenst, — mely egyébként a föntebb jelzett módon is előállítható — nagypelyhű csapadék leválasztása czéljából oly mennyiségben keverjük a tisztítandó víz egy részéhez, mely az összes víz megtisztítására elégséges. A most képződött nagy pelykekből álló zavarodás a víz többi részének megtisztításánál mechanikailag hat, amennyiben az ekkor képződő finomabb, poralakú zavarodást fölfogja és magával rántja. Az eljárás a gyakorlatban igen különböző módon foganatosítható. A csatolt rajzon egy oly víztisztító berendezés van abrázolva, mely a föntebb körülírt eljárás foganatosítására alkalmas és melynél az is lehetséges, hogy a tisztítást bármely meghatározott hőmérsékletnél végezzük és a képződő pelyhes csapadék mennyiségét is szabályozzuk. A föntebb körülírt eljárás foganatosítására használt berendezésre az a jellemző, hogy az üllepítő tartályba számos ernyő van beépítve, melyek között a tisztítandó víz a tartály falai felől a tartály közepe felé áramlik. A különböző ernyőknek alsó átmérői egyenlők, de a magasabban fekvő ernyők fölülete kisebb, mint az alacsonyabban fekvőké, minek következtében a tisztított vizet fölfelé vezető csatorna átmérője fölfelé növekedik. A rajzokon ábrázolt két kiviteli alak egyikénél a nagy pelyhekben kivált fertőzményeket tartalmazó vizet egy a derítő vagy üllepítő tartály középvonalában fekvő csövön vezetjük az ismert módon lefelé, a tisztított víz fölfelé kiszélesedő csatornája pedig eme vízbevezető csövet körül veszi, míg a megrajzolt másik kiviteli alaknál a vizet az üllepítő tartályba vezető cső eme tartályon kívül fekszik, tehát a tisztított vizet fölfelé vezető, fölfelé szélesedő csatorna az üllepítő tartály középvonalába esik. Oly ülepítő tartályok, melyeknél a tisztítandó vizet egy központi csövön vezetjük be és melyekbe ernyők vannak beépítve, már ismeretesek, de eme tartályoknál az ernyők szerepe más, mint a most leírandó berendezésnél. így pl. az egyik kiviteli alaknál a tisztítandó vizet az ernyőkben egymással szemben eltolva alkalmazott nyílásokon vezetjük föl, egy másik kiviteli alaknál a vizet fölváltva a tartály középvonala és annak falai felé vezetjük, mely czélból az ernyők fölül-alul nyitottak és közöttük fölül nyitott, alul zárt kúpos betétek vannak elhelyezve (lásd a 48,268. számú német birodalmi és a 2207. számú svájczi szabadalmat), vagy egy harmadik kiviteli alaknál a víz egyenlő hosszú ernyők között belülről kifelé áramlik, mely ernyők ideális csúcsa alul fekszik és melyek akként vannak elhelyezve, hogy a tisztítandó víz bevezetésére egy lefelé kiszélesedő központi csatorna, az ernyők körül pedig a tisztított víz elvezetésére szolgáló, fölfelé szélesedő csatorna képződik (lásd a 117,538. számú német birodalmi szabadalmat). A találmány tárgyát képező berendezés kedvező hatása főleg arra vezetendő vissza, hogy az ernyők elrendezése következtében az ernyők és a tartály fala között egy egész hosszán azonos keresztmetszetű gyűrüalakú tér és a tartály középvonalában egy fölfelé kiszélesedő, gyűrű- vagy körkeresztmetszetű tér képződik, a tisztítandó víz pedig kívülről befelé áramlik. Ily módon az ernyők között levő terekbe azonos mennyiségű folyadék jut be és ez a folyadék a különböző terekben egyenlő sebességgel mozog. Ennek megfelelően mindegyik vízrészecske ugyanazt az utat teszi meg és ezért ugyanazon ideig van a fertő/mények kicsapódását és leiillepedését előidéző hatásnak kitéve. A csatolt rajz 1. ábrája az első kiviteli alak általános elrendezési rajzát, a