30358. lajstromszámú szabadalom • Hőkazán függélyes forraló csövekkel
Megjelent 19 Q4. évi julins lió 4-én . MAGY. jWfe. KIR. SZABADALMI 1j|||| HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 30358. szám. V/e/2. OSZTÁLY. Gőzkazán függélyes forraló csövekkel. KESTNER PÁL MÉRNÖK LILLEBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1903 szeptember hó 16-ika. Jelen találmány tárgya oly függélyes | forraló csöves czirkulácziós gőzkazán, mely- | nek fő jellemvonása igen hosszú függélyes forraló csövek s igen alacsonyan elrendezett víz- és gőzgyűjtő alkalmazásában áll, mi mellett a víz czirkulácziója sajátos módon jön létre. A mellékelt rajz 1. ábráján egy ilyen kazán függélyes metszete van föltüntetve a legegyszerűbb alakjában. A leglényegesebb alkotó részt a függélyes forraló csövekből álló (a) csőrendszer képezi, melynek egyes csövei meglehetős, pl. 7 m. hosszúak. Ezen csőrendszer az (f) tüzelésből jövő gázok által átjárt aknában van elhelyezve. A forralócsövek alsó végei a (c) gyűjtő szekrénnyel vannak összekötve s ez utóbbi (e) tápláló eső közvetítésével a (d) gyüjtőtartánynyal van összekötve. Ezen tartány a tűzszekrény fölött fekvő helyzetben van elrendezve, azonban még mélyebben is elhelyezhető, anélkül, hogy ezáltal a munkafolyamatot károsan befolyásolná, miről még alább szólani fogunk. A (d) tartány az elgőzölögendő víz fölvételére s a fejlesztett gőz gyűjtésére szolgál, mely czélból úgy vízmuta„ó üveggel, mint az egyéb szokásos kazánfölszerelési tárgyakkal el van látva. A (c) gyűjtő szekrényt egyéb, csöves kazánoknál használatos tömítő csőkapcsolattal is lehet helyettesíteni, mikor is több csövet egyes csoportokba lehet egyesíteni. A forraló csövek fölső vége a (b) gyűjtőbe torkollik, mely a (f) tartánnyal, (t) csővel van összekötve. A forraló csöveknek a tartánnyal való ezen összeköttetése is tetszőleges más kivitelű lehet. A rajzon föltüntetett példaképein foganatosítási alaknál az összekötő cső a tartány fölső részébe vau bevezetve úgy, hogy a tartányba érő vége a vízszint fölött van. A rajz egyszerűsítése szempontjából az akna, melyben a függélyes csőrendszer van elhelyezve, fönt mindjárt egy füstkamrában végződik, mely azután (k) kéménybe torkollik. A gyakorlati kivitelnél ezzel szemben rendesen még egy második függélyes aknát is fogunk alkalmazni, melyben egy második csőrendszer lesz elhelyezve. Ezen második aknát a füstgázok föntről lefelé haladva járják át és csak innen jutnak a kéménybe vezető csatornába. Egy ilyen elrendezést a 4. ábra tüntet föl. Azon helyen, hol a tüzelőből jövő gázok a forraló csöveket érik, az utóbbiak körül tűzálló téglákból összerakott burkolatot alkalmazunk, mely a gázuk egyenletes szétosztását és a füst elégetését segíti elő,
