30330. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés élesztő konzerválására

3 -mely nedvességet nem vesz föl, így ha kívánatos, az (1) és (2) henger gumimból is készíthető. A fölaprózott élesztőt egyes, az 5. ábrán látható szárító lemezeken helyezzük el, melyek egy-egy (a) keretből és ezen kifeszített (bj vászonból, drótszövetből vagy lyuggatott bádoglemezből áll, de mely egyetlen drótszövetdarabból is állhat. Eme szárító lemezeket a (c) állványon helyezzük el (6. és 7. ábra), mely egyes gerendákból van szerkesztve és (d) kerekekre van ágyazva, úgy hogy azt könnyen lehet szállítani. Az állványban a szárítólemezeket nem kell okvetlenül vízszintesen elhelyezni, a mint azt megrajzoltuk, hogy a meleg levegő hozzájutását megkönnyítsük, a lemezeket lejtős helyzetben is elhelyezhetjük. A leírt állványokat egyenként vagy csoportokban toljuk el az (f) épületben lefektetett (e) síneken (6. és 8. ábra), melyek szintjében, ezekre merőleges irányban egy (g) tolópad mozog. Ezen a tolópadon az (e) sínekhez csatlakozó (h) sinek vannak, maga a tolópad pedig az (i) vágányon mozog (6. és 8. ábra). Az (e) sínekről a szárító állványt a (h) sínekre lehet tolni, a tolópadot magát pedig az (i) síneken elmozgatni, úgy hogy a szárító állványt az (e) sínekről a (k) szárítókamrában lefektetett (l) sínekre lehet áttolni. A (k) szárítókamra ajtónyílását gyakorlatilag légzáróan az (m) ajtó zárja el. Ha kívánatos, még több (1) sínt is lehet lefektetni és ennek megfelelően az (i) sínek mentén több (m) ajtót alkalmazni. A (k) szárító kamra falai vasból vagy téglából készülnek, a kamra maga pedig akként van szerkesztve, hogy abban szenny, por vagy más káros anyag le ne rakodhassák. A megrajzolt példán a kamrát kétoldalt (n o) téglafalak, másik két oldalán pedig (p q) vasfalak határolják, de ha kívánatos, mind a négy fal vagy téglából, vagy vasból készülhet. A (k) szárítókamrába azt megtisztítsuk és ha kívánatos, föl is hevítjük, mely czélból a 8., 9., 10. és 11. ábrán látható (s) tűzhelyben elhelyezett (r) csöveken vezetjük át. A jelzett csövekből a gyorsan forgó (t) és (u) ventilátor hajtja a levegőt a (k) szárítótérbe, honnan az élesztőtől elvont nedvességgel telített levegő a (v) kamrába és ennek (w) nyílásán a szabadba, vagy közvetlenül a szabadba megy. Ha kívánatos, a levegőt a (20) lemezek fölött is elvezethetjük (9. és 10. ábra), melyeken kálcziumchlorid vagy más hasonló hatású anyag van kiterítve, hogy a levegő nedvességtartalmát elvonhassuk. Az élesztő megszáradása közben lyukacsossá válik, tehát a levegő az élesztősejtekhez jól hozzáférhet. A beáramló levegő menynyiségének szabályozására a szárítókamra be- és elvezető nyílásainál szabályozó szelepek vagy csapószelepek vannak alkalmazva, a szárító állványokat pedig oly czélból, hogy a szárítás egyenletesen történjék, a kamrában ide-oda el lehet tolni. A megrajzolt kiviteli alaknál a levegőt az épület belsejéből, például az (x) ajtónyíláson át szívathatjuk be, vagy pedig kívülről az (y) nyíláson, melyet a 10. ábra szerint két áttört lemez zár el és melynél a | két lemez között lévő tér pamuttal van kitöltve, úgy hogy a levegő megszűrve jut az (s) csövekbe. Ha a levegő elég száraz és tiszta, a (z) nyíláson át is beszívhatjuk azt, mely esetben a szűrőt és az (s) csöveket elkerüli. Bizonyos élesztőfajok kevésbbé érzékenyek a hő iránt, mint mások, ezért ezeket gyorsabban lehet szárítani, de minden esetben ügyelni kell arra, hogy a hő a sejteket meg ne támadja, mert ellenkező esetben az élesztő erjesztésre vagy sütésre alkalmatlanná válik. Az élesztő szárítását addig kell vinni, míg a sejtfal teljesen meg nem szárad és áthatlanná nem válik, tehát a tenyészet megindulása és a baktériumok bejutása lehetetlenné nem lesz. A száraz élesztőt ezután a szárítólemezekről leszedve, légmentesen zárt tartályokba rakjuk, mikor az élesztőt bármely éghajlat alatt és hőmérséklet mellett ellehet tartani és azután minden oly czélra fölhasználni, melyre az élesztőt használni szokás. Ha kívánatos, különböző fajtájú, vagy a hő iránt különböző érzékenységű élesztőt a konzerválás előtt vagy akkor is lehet egy-