30330. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés élesztő konzerválására

- 2 -egy kiürítő csövön át az alkalmas szűrő sajtóba sűrített levegővel hajtjuk át, úgy hogy a sejtek meg ne sérülhessenek. Mint azt már említettük, a tisztaságra és szel­lőztetésre nagy gondot kell fordítani, mert az élesztőt az eljárás eme szakában a tisz­tátalan levegőben vagy készülékben lévő baktériumok különösen könnyen támadják meg. Mikor az élesztőt a kellő nyomásnak alávetettük, az a benne lévő nedvesség legnagyobb részét elveszti, és' a szűrőle­mezeken összefüggő rétegekben marad hátra, mely rétegeket nagy erőkifejtés nél­kül, könnyen lehet fölaprózni. A jelzett munkát akár kézzel, akár géppel lehet vé­gezni. A föntebb leírt eljárás foganatosítására előnyösen használhatjuk a csatolt rajzokon látható gépberendezést. Ezeken a rajzokon az 1. ábra a légsűrítő, az evvel kapcsolt gyűjtőtartály és a szűrősajtó oldalnézete, a 2. ábra egy szűrőlemeznek nagyobb lép­tékben rajzolt elölnézete, a 3. ábra ennek még nagyobb léptékben rajzolt hosszmetszete; a 4. ábra az élesztőrétegek fölaprózására szolgáló gép metszete, a 5. ábra az egyik szárítólemez axonome­trikus képe, a 6. ábra a szárítólemezek szállítására szol­gáló kocsi vagy kerekes állvány oldalné­zete, a 7. ábra ennek elölnézete, míg a 8. ábra az általános elrendezési rajz. A 9. ábra metszet a 8. ábra A —B vonala szerint, a ^ 10. ábra "á 8. ábra jobboldalához tartozó, nagyobb léptékben rajzolt fölülnézet, míg a 11. ábra metszet a 8. ábra C—D vonala szerint. Az élesztőt az (5) tartályban gyüjtjük össze (1. és 8. ábra), melynek légmentesen záró (6) födele, illetve ily módon zárható búvólyuka van és mely a (7) légsűrítővel van kapcsolva, úgy hogy az élesztőt bizo­nyos nyomás alatt, a nélkül lehet a (8) csövön áthajtani, hogy az egyes sejtek meg­sérülhetnének. Ha szükségesnek látszik, a légsűrítőt egy közönséges szivattyú is he­lyettesítheti. A megrajzolt szűrősajtó szer­kezete ismeretes, de a megrajzolt sajtó helyett egy más szerkezetű is használható és a föltüntetett kiviteli alak inkább példa gyanánt szolgál. Ennél a kiviteli alaknál egyes (9) szűrőlemezek (lásd a 2. és 3. ábrát) vannak alkalmazva, melyek (10) hor­nyaiban a (11) tömítés foglal helyet és melyek akként vannak kiképezve, hogy a tömítés körül, a kerületükön vastagabbak legyenek, mint a középrészükön, tehát hogy a (12) bevezető nyíláson átáramló élesztő a két, kerületén egymással érintkező szűrő­lemez között lévő közbe befolyhasson, de a tömítés miatt a lemezek kerülete feléne távozhassák. A lemez központi, vékonyabb (13) része fölött kétoldalt egy-egy szilárd, áttört (14) lemez fekszik, ezt a lemezt pe­dig külső oldalán a (15) drótszövet bo­rítja, melyet ismét a (16) szűrőszövet föd. A (9) lemezek befogadására az ismert mó­don egy (17) csavar szolgál, a (12) be­vezető csatornán pedig a folyadék a (16) szűrőszövet külső fölületéhez jut, ezen a szűrőszöveten, a (15) drótszöveten és az áttört (14) lemezen át a (18) elvezető csa­tornába jut, melyből a (19) gyűjtőcsator­nába folyik. Ha az élesztőt mosni kell, a mosást tiszta vízzel vagy más folyadékkal az (5) gyűjtő­tartályban végezhetjük, mielőtt az élesztőt a szűrősajtóba vezetnők. A szűrősajtóban nedvességtartalmának legnagyobb részétől megszabadított élesztő a (9) lemez két oldalán kifeszített szűrő­szöveten rakódik le, a lerakódott réteget leválasztása után kézzel vagy a 4. ábrán látható géppel aprózzuk föl. Ez a gép két, gyöngén fogazott (1) és (2) henger­ből áll, mely hengerek forgathatóan van­nak ágyazva, úgy hogy fogaik egymásba fogódzhatnak. A hengerek fölött a (3) táp­láló garat, alatta pedig a (4) gyűjtőszek­rény van elhelyezve. A hengerek és a gép többi része valamely nem rozsdásodó fém­ből, vagy más alkalmas anyagból készült,

Next

/
Oldalképek
Tartalom