30330. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés élesztő konzerválására

Megjelent 1904. évi junius hó 2á-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 303B0. szám. IV/b. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés élesztő konzerválására. WYERS WÍLLIAM HENRY IGAZGATÓ STOKE NEWINGTONBAN. Bejelentésének napja 1903 augusztus hó 24-ike. Elsőbbsége 1903 augusztus 30-tól kezdődik. A találmány tárgya egy eljárás és berendezés élesztő konzerválására, mely lényegében abban áll, hogy a friss élesztőt szűrősajtókban vagy más hasonló gépekben a fölösleges nedvességtől megszabadítjuk, ügyelve arra, hogy az élesztő maga sértetlen maradjon, mert ha valamely élesztő sejt a sajtolás közben megsérül, vagy szétzúzódik, az később a tenyészetre alkalmatlanná válik, sőt esetleg bomlásnak is indulhatnak. Bizonyos élesztők, például a keményítő-, porter- és más sörgyárakból származó élesztők keserű ízűek, de ezeket a szűrősajtókba vagy más hasonló gépekbe való berakásuk előtt vagy magukban eme gépekben tiszta vízzel vagy gyönge mészvízzel ki lehet mosni és így ízüket meglehet javítani, mely esetben különösen előnyösnek bizonyult a sűrű szűrőlemezek alkalmazása. A szűrőlemezeken lágy, nedves pép alakjában lerakódott élesztőt ezekről leszedjük, a réteget apróbb morzsákra törjük és eme morzsákat igen vékony rétegben egy keretből és ezen kifeszített szövetből vagy szitából, vagy áttört zinklemezekből álló szárítólemezekre terítjük ki, melyeket a szárító kamrákba viszünk. A szárító kamrákon levegőt hajtunk vagy szívatunk, vagy hajtunk és szívatunk át, ! melyet megszűrünk, megszárítunk vagy fölmelegítünk, vagy megszárítunk és fölmelegítünk. A levegő hőmérséklete a konzerválandó élesztő természetének a konzervált élesztő használati módjának és a nedvességtartalomnak megfelelően 1.5—66° C„ ha az élesztőt sütésre vagy erjesztésre használjuk, körülbelül 19°, ha a sejteket részben vagy teljesen meg kell ölni, magasabb, de nem czélszerű, ha 66°-on túlmegyünk. Bizonyos esetekben elégséges, ha közönséges, nem melegített levegőt vezetünk be a szárítóba, mely levegőt kémiai úton vagy más módon szárítottunk meg. A száraz élesztőt a szárító lemezekről leszedjük és gyakorlatilag légmentes tartályokba, palaczkokba vagy dobozokba csomagoljuk, hogy azt szárazon tartsuk és a bomlását előidéző baktériumoktól megóvjuk. Egyáltalában lényeges, hogy az egész eljárás közben a legnagyobb tisztaságot tartsuk szem előtt, úgy hogy a bomlást okozó baktériumoknak az élesztőhöz jutását meggátoljuk. A sörfőzésnél az erjesztő tartályban, a szeszégetésnél a czefréző kádban lévő folyadék fölszinéről lemért élesztőt egy tar| tályba toljuk, melynek légmentesen zár-i ható búvólyuka van és melyből az élesztőt