30135. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vasnak porlasztás útján történő finomítására
I Megjelent 1904. évi május lió 30-áu. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 30135. szám. X I l/e. OSZTÁLYEljárás vasnak porlasztás útján történő finomítására. HARMET HENRIK MÉRNÖK ST.-ETIENNEBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1903 deczember hó 9-ike. Miután 1879-ben a tisztátlan nyers vasnak átöntéssel történő finomítási módszerét leírtuk, kevés idővel rá kimutattuk, hogy mennyire hasznos a konverterben oldalas befúvást eszközölni oly száj csövek segélyével, melyek sem vízszintesek, sem rézsútosan lefelé nem nyúlnak, hanem melyek a fürdő szintjéhez képest akként vannak rézsútosan fölfelé irányítva, hogy az alulról fölfelé rézsútosan befúvott levegő a fémnek csak oly vékony rétegére hasson, mely azon távolság által van megszabva, melyen belül a szájcsövet elhagyó és a fémbe behatoló légbuborékok még fölös szabad oxygént tartalmaznak; ily módon a szájcsöveken át befúvott levegő a szájcsövek fölött lévő vékony fémréteg elhagyása után még oxydáló képességgel bír és az e közben szénsavvá elégetett szén nem akadályozza meg a foszfor oxydáczióját, mely tehát a szénnel egyidejűleg tűnik el, ha a salak eléggé bázikus. Ezen oldalas befúvatás a (C)-nek (C02 )vel való elégetése által létesített összes kalóriákat a konverterben hasznosítván, lehetővé teszi kevésbbé meleg vasaknak kezelését, mint a Bessemer- vagy Thomasféle eljárásnál, sőt bármily vasnak kezelését, ha azt a Martin-féle kemenczébe való átöntéssel kombináljuk. A jelen találmány szerint a vasnak levegővel egymagában vagy pedig érez, mész, folypát és más anyagok hozzáadagolása mellett való finomítására az oldalas oxydáló befúvatás helyett porlasztást alkalmazunk, melynek oxydáló hatása sokkal erősebb. Ezen új eljárásunk a következőkben áll: 1. A vasat, a mint azt megömlesztett állapotban a nagy olvasztóból vagy a kupoló kemenczében kapjuk, fúvott levegő segélyével szétporlasztjuk, a mit egy specziális, «porlasztó»-nak nevezhető berendezésben foganatosítunk, mely általában két részből áll. A tulajdonképeni porlasztóból és a porlasztás útján finomított fémet befogadó reczeptorból; a tulajdonképeni porlasztó és a reczeptor egymástól bizonyos távolságban vannak elrendezve, tehát egymással nem érintkeznek, miáltal minden kopás megakadályoztatik; a szétporlasztott fém a porlasztóból a reczeptorba, az ezek között lévő résen át az előbbeninek légárama által menesztetik. 2. A finomított fémet utókezelés czéljából a porlasztóból egy keverő kemenczébe vagy Siemens-Martin-féle kemenczébe öntjük át. Az átöntés és a készelés magukban véve már ismeretesek; a jelen szabadalomban