30135. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vasnak porlasztás útján történő finomítására

— 2 — csupán a porlasztás útján végzett finomí­tást igényeljük, a mint ez a következők­ben le van írva. A következőkben vas szétporlasztása alatt oly finomítási eljárást értünk, mely abban áll, hogy: Az olvasztó készülékből, például nagy ol­vasztóból vagy kupoló kemenczéből nyert megömlesztett nyers vasat fölfogjuk és a fölfogott vasnak mindegyik részecskéjét ki­folyás közben fokozatosan egy erős lég­áram hatásának vetjük alá, mely a kifolyó fémnyalábbal egyesülve, ezt átjárja és igen kis csöppekre osztja föl, ezen csöppeket pedig körülburkolja és azokat egy széles­bedő kúpos nyaláb alakjában előremeneszti, ? miközben oxygénje a könnyebben oxydál­ható elemeket elégeti, míg a finomított fém leesik. Ezen nyalábot egy reczeptorban fölfog­juk, melyben a leeső fémcsöppek egy für­dőt képeznek, mely a képződő salak által befödetik és a CO-nak C02 -vé való elége­tése által fölhevítetten tartatik. Ezen porlasztás foganatosítására külön­böző berendezéseket alkalmazhatunk. A légáramot a kifolyó vas sugarának kö­zepébe vezethetjük, a mikor is hatása egy erősen szélesedő kúpot eredményez; lehet azonban ezzel ellentétben a vassugarat a légárammal körülvenni vagy pedig a lég­áramot alulról sávok alakjában a vassu­gárra irányítani stb.; fontos csak az, hogy a fém kellően szétporlasztassék. A porlasztás útján finomított fémet föl­fogó készülék egy egyszerű csatorna, ke­verő kemencze, konverter, Siemens-Martin­féle, vagy tetszőleges más, a czélnak meg­felelő alakkal bíró kemencze lehet. A porlasztó berendezésnek a gyakorlat igen sok esetében alkalmas foganatosítási alakja a mellékelt rajzban van föltüntetve. Az oly légáramnak föntartása, mely a vassugarat, midőn ezzel érintkezésbe jön, teljesen beburkolja, a következő előnyök­kel jár: 1. igen egyszerű és minimális költség­gel jár; 2. lehetővé teszi, hogy a légáram száj­csövét bő kiáramlási nyílással szerkesszük és hogy a kifolyó vashoz ennek mennyisé­géhez képest bármikor a szükséges lég­mennyiséget vezessük a nélkül, hogy nagy nyomásokat kellene alkalmaznunk; 3. a szétporlasztásnak maximális mérté­két eredményezi. Ezen burkoló légáramnak alkalmazása ösz­szeköttetésben egy a régi bessemerkörték­hez hasonló alakú reczeptorral a porlasztó berendezésnek egy typikus alakját szolgál­tatja, mely a találmány részletezése czél­jából a következőkben van leírva. A befúvott levegő az (1) csővezetéken keresztül a gyűrűs (2) kamrába jut, mely­nek (3) nyílásán át kiáramolva, a (10) vas­sugarat minden oldalról tökéletesen körül­veszi; ezen levegőnek azonban a vassugár alatt mindig nagyobb mennyiségben és na­gyobb erővel kell kiáramolnia, hogy a vas­sugár súlyát kompenzálja. A levegő hideg lehet, de előnyösebb azt előzetesen erősen fölhevíteni. A levegő nyomásának nem kell igen nagynak lennie, elegendő, ha az oly nagy, hogy a vasat kellőképen szétporlasztja és ezt a tulajdonképeni porlasztó és a kon­denzáló készülék között lévő résen át tö­kéletesen a kondenzáló készülékbe me­neszti. A levegő mennyiségének elegendőnek kell lennie a kivánt finomítás foganatosítására. A nyers vasat az olvasztó kemenczéből egy csatornán keresztül a kis (5) meden­czébe folyatjuk, melyből az súlyánál fogva a szűkülő (6) vezeték (11) nyílásából a (10) sugár alakjában a légsugár közepébe folyik. A légáram a vasat a (11) nyíláson kívül éri el, a vassugáron áthatol, ezt parcziális oxydálás közben szétporlasztja és számta­lan csöpp alakjában előrehajtja, melyek a (7) kúp alakjában a reczeptorba jutnak, a melyben súlyuknál fogva a fenékre esnek és itt összegyűlve, egy a salak által be­födött fémfürdőt alkotnak. Hogy a levegő és vas keverékének a re­czeptorba való jutását megkönnyítsük és a porlasztást elősegítsük, tökéletesítsük, elő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom